Bemutatkozás

Üdvözöljük a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának honlapján


A DOKTORI ISKOLA ELŐZMÉNYEI, CÉLJAI ÉS FELADATAI

1) Az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola előzményei és a megalakulás folyamata

A Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának létrehozása a több mint két évszázados múltra visszatekintő győri jogászképzés régóta várt, méltó kiteljesedését jelentette, hiszen tevékenysége, küldetése szoros összefüggésben áll a győri jogászképzés célkitűzéseivel. Mária Terézia 1776-ban emelte a Királyi Jogakadémia rangjára az ekkor már hat évtizede működő Királyi Jogakadémiát. Az 1892-ig működő intézmény a magyar tudomány és közélet olyan kiemelkedő alakjait is hallgatói között tudhatta, mint például a haza bölcse, Deák Ferenc, gróf Batthyány Lajos, az első felelős magyar miniszterelnök, Reguly Antal és Mikszáth Kálmán.

 

A Királyi Jogakadémia megszűnését követően egy évszázadot kellett várni arra, hogy Győr városában újra megindulhasson a jogászképzés. Egy 1995-ben született megállapodás értelmében az akkori Széchenyi István Főiskola és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara közös oktatási intézetet, tagozatot hozott létre, ahol évente közel száz jogászhallgató folytathatta tanulmányait, az ELTE hallgatójaként, így a végzett hallgatók az ELTE diplomáját szerezték meg. A jogászképzés újraindulását követő években a győri intézmény deklarált célkitűzése lett egy önálló jogú képzési struktúra akkreditációja, önálló intézményi keretek között. Az Országgyűlés 2001-ben döntött a Széchenyi István Egyetem létrehozásáról, amelynek égisze alatt lehetővé vált az immáron önálló jogú jogászképzés beindítása (újraindítása) mellett a doktori képzési rendszerek, a doktori iskolák akkreditációja is.

 

2002. január 1-je tehát két szempontból is mérföldkő a győri jogászképzés történetében. Egyfelől ezen a napon született meg a Széchenyi István Egyetem, másfelől – a Magyar Akkreditációs Bizottság fenntartások és feltételek nélküli, teljes körű akkreditációja révén – az új intézmény Jog- és Gazdaságtudományi Kara immár saját jogon végezhette a jogászhallgatók képzését. Az integrált Kar keretei között haladéktalanul megkezdődött a két tudományág együttműködése és egy közös kutatási program kidolgozása. 

 

A végzett jogászok számára is nyitva álló multidiszciplináris társadalomtudományi doktori képzés 2004 februárjában – „Gazdaság, jog, regionalitás és társadalom az integrálódó Közép-Európában” címmel – indult meg a Széchenyi István Egyetemen (2003/7/II/1/1. számú MAB-határozat). Miként azt meglehetősen sokrétű kutatási programjának elnevezése is jelzi, a Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola mindenekelőtt a közép- és kelet-európai regionális együttműködési lehetőségek, az ösztönző és a gátló tényezők, a gazdasági, a társadalmi és az intézményi kapcsolatok, valamint az ezeket körülvevő – tágabb értelemben vett – jogi és politikai környezet megismerésére és tudományos igényű vizsgálatára vállalkozott.

 

2007. január 1-jén a Jog- és Gazdaságtudományi Kar helyett két önálló szervezeti egység – a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar és a Deák Ferenc Állam- és Jogtudomány Kar – alakult, amelyek keretei között ezen túl külön szervezeti keretek között folyt a jogászok és közgazdászok képzése. A különválás és az önálló jogú graduális képzések megindulása után jogos igényként merült fel mindkét utódintézményben az önálló jogú doktori képzés akkreditálása. A multidiszciplináris keretek között folytatott oktatási és kutatási tevékenység három éve összességében sikeresnek tekinthető: 2007 közepéig a Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskolában tizenhat jogász végzettségű hallgató kezdte meg doktori tanulmányait. Közülük 2004 és 2007 között hat fő szerzett abszolutóriumot. A karok szétválását követően azonban mindkét részről felmerült a saját doktori képzés kialakításának igénye, melynek különös aktualitást kölcsönzött a doktori iskola létesítésének eljárási rendjéről és a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről szóló 33/2007. (III. 7.) Korm. rendelet megjelenése, valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság – 2007 márciusát követően kiadott – doktori iskolák létesítésének és működésének követelményeiről szóló állásfoglalása.  

 

A folyamat lezárásaként a Magyar Akkreditációs Bizottság alapos vizsgálatot követő, 2008/3/VIII/2/129. számú döntésével jóváhagyta Doktori Iskolánk 2008. évi létesítését, tematikáját és követelményrendszerét az állam- és jogtudományok tudományágában (a Magyar Akkreditációs Bizottság besorolása szerint), minek következtében 2008 szeptemberében kezdődhetett meg a doktori képzés az első évfolyammal és a jogelőd Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskolába felvételt nyert joghallgatók átvételével. A Magyar Akkreditációs Bizottság határozata szerint a Doktori Iskola akkreditációja 2015. október 31-ig érvényes, időközben pedig a MAB 2013/10/XI/71/2/660. sz. határozata (törzstagi megfeleltetés, a törzstagi feltételek vizsgálata után)  megerősítette a doktori iskola akkreditációját.

Mindenkit örömmel tájékoztatunk, hogy a Doktori Iskola fél évtizedét bemutató jubileumi kötet ezen a linken a honlapról is letölthető.

A Doktori Iskola ugyan önálló szervezeti egysége a Széchenyi István Egyetemnek, viszont a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karral való szoros együttműködés keretei között elkötelezett a hazai (és nemzetközi) jogtudomány fejlesztése, a Kar személyi feltételeinek javítása és nemzetközi hírnevének öregbítése iránt. Fontos céljának tekinti továbbá a magas színvonalú oktatói utánpótlás biztosítását, és ekként a minőségi jogászképzés hosszútávra történő megalapozását. A Kar az infrastruktúra biztosításában példás módon segíti a Doktori Iskolát.

Mindezen célok sikeres és folyamatos megvalósítására kizárólag egy összetett és szigorú minőségi kritériumokra épülő feltételrendszer útján nyílt lehetőség. Alapítóinak elképzelései szerint a Doktori Iskolát a legfelkészültebb oktatók és a legkiválóbb hazai, határon túli magyar és külföldi doktoranduszok színvonalas alkotó együttműködése, intenzív közös kutatómunkája és hatékony pályázati tevékenysége jellemzi, e szellemben kezdte meg, és azóta is eszerint végzi tevékenységét a Doktori Iskola valamennyi munkatársa és hallgatója.

A Doktori Iskola eddigi történetét végigkíséri egy markáns célkitűzés, mégpedig a gyakorlat-orientált, sok vonatkozásban tutoriális képzési elemekkel kiegészített képzési forma megvalósítása, kiemelt célunk a gyakorlat felé nyitás, amely a klasszikus jogászi hivatásrendek (bírák, ügyészek, ügyvédek, közigazgatási szakemberek) képviselőinek bevonását jelenti a képzés és a hallgatók szintjén egyaránt. A doktori képzésben a klasszikus jogtudományi doktori témák mellett az államtudományi kérdések (állami szuverenitás és állami funkciók, kormányzás, állam és politikai rendszer, alkotmányos állam, a globalizáció és a regionális integrációk hatása a nemzetállamokra, igazgatási és szervezéstudományok, stb.) is hangsúlyos szerepet játszanak. A doktori képzés elméleti jellegű és gyakorlatot segítő kutatási témákat is kínál, és egyben egyes módszertani tárgyak gondozásával segíti elő a kutatói készségek és képességek növelését, színvonalasabbá tételét.

A minőségi oktatók és témavezetők alkotta személyi állomány a garancia arra, hogy a Doktori Iskola hallgatói aktívan és sikeresen vegyenek részt a hazai és nemzetközi tudományos közéletben. A hallgatói létszám lehetővé teszi a témavezetőkkel való konzultáció hangsúlyosabb megjelenítését, egyfajta tutoriálisabb szerepfelfogás erősítését, amely ma már mindinkább elengedhetetlen követelménynek és hatékonyságot növelő faktornak tekinthető.

Doktori képzésünk olyan módon kívánja végezni alapvetően tudományos-kutatási jellegű tevékenységét, hogy az ennek eredményeként felhalmozott tudás – oktatóink és hallgatóink közvetítésével – a gyakorlat számára is hasznosítható legyen, és adott esetben értékes segítségül szolgáljon a joggyakorlat számára is. Hisszük, hogy a kutatási területek elméleti és a gyakorlati aspektusai egymást kölcsönösen kiegészítik, azok maga szintű ötvözése a kutatói kompetenciákat nagyban fejleszti, ezáltal biztosítva az elméleti és gyakorlati szakemberek fogékonyságát az állam- és jogtudományi problémák megismerésére, megértésére és megoldására. Végül, de nem utolsó sorban, a Doktori Iskola kivételes lehetőségeit a páratlanul előnyös földrajzi fekvés (Győr elhelyezkedésére kétségtelenül igaz azon sokszor hangoztatott felvetés, hogy a Budapest-Bécs-Pozsony háromszög középpontjában található a város) és az ebből adódó kitűnő regionális kapcsolatok fizikai és – talán nem túlzás ezt állítani – szellemi közelsége is nagyban erősíti, ennek előnyeit a hallgatókkal megismertetjük, az ezekhez való hozzáférést pedig igyekszünk biztosítani.

Az alapítók meggyőződése szerint az intézmény személyi feltételei, oktatási és kutatási tevékenysége, követelmény- és minőségbiztosítási rendszere, továbbá hazai és nemzetközi kapcsolatai megfelelő garanciával szolgáltak, és szolgálnak arra nézve, hogy a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája a magyar felsőoktatásban, a posztgraduális képzések között is nevet szerzett és elismert tudományos műhelyei közé emelkedett.

 

Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Eseménynaptára

Nyári záróvizsga időszak a jogász szakon 2017. március 1. - 2017. június 16.
Selejtezés leadási határideje 2017. április 24. 00:00 - 2017. május 9. 23:55
Finanszírozási forma módosítására jelentkezés 2017. április 24. - 2017. április 29.
Munkaszüneti nap 2017. május 1.
Munka ünnepe 2017. május 1.