Működési szabályzat - Széchenyi István Egyetem - Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

Működési szabályzat

A Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának
Működési Szabályzata

(Elfogadva a Doktori Tanács 2008. június 5-i ülésén)

A Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának Tanácsa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény, a doktori iskola létesítésének eljárási rendjéről és a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről szóló 33/2007. (III. 7.) Korm. rendelet, valamint a Széchenyi István Egyetem doktori képzésről és doktori fokozatszerzésről szóló szabályzata (egyetemi doktori szabályzat) alapján, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság doktori iskolák létesítésének és működésének követelményeiről szóló állásfoglalásában foglaltakra figyelemmel, az alábbi működési szabályzatot alkotja.

1.§
Általános rendelkezések

(1) A doktori iskola a Széchenyi István Egyetem állam- és jogtudományi doktori fokozat megszerzésére felkészítő képzési tevékenységének szervezeti kerete.

(2) A doktori iskola szervezetének és működésének kereteit, valamint alapvető feladatait az egyetemi doktori szabályzat határozza meg.

(3) A doktori iskola a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán folytatja tevékenységét.

(4) A jelen működési szabályzat hatálya a doktori iskolára, a doktori iskola keretében folytatott doktori képzésre és fokozatszerzési eljárásra, valamint a doktori képzésben és a fokozatszerzési eljárásban résztvevő személyekre terjed ki.

(5) A jelen működési szabályzatot és módosításait, a doktori iskola tanácsának kezdeményezésére, a Széchenyi István Egyetem Doktori Tanácsa hagyja jóvá.

(6) A jelen működési szabályzat mellékletei a szabályzat integráns részét képezik.

2.§
A doktori iskola adatai

Név: Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

Postacím: 9007 Győr, Pf.: 701.

Telefon: 06 (96) 613 675

Fax: 06 (96) 503 472

E-mail:

Honlap: http://doktiskjog.sze.hu

Titkárság: Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar

9026 Győr, Áldozat u. 12.

3.§
A doktori iskola vezetője

(1) A doktori iskola vezetője olyan – a működés során hetven, a doktori iskola létesítésének időpontjában hatvanöt éven aluli – törzstag egyetemi tanár, aki felelős az iskola tudományos színvonaláért és oktatási munkájáért.

(2) A doktori iskola vezetőjét a doktori iskola tanácsának és az Egyetem Doktori Tanácsának közös javaslatára, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság jóváhagyásával, a rektor bízza meg és menti fel. A megbízatás három évre szól, és korlátozás nélkül megújítható.

(3) A doktori iskola vezetője ellátja a jelen működési szabályzatban, a doktori iskola tanulmányi és vizsgaszabályzatában, valamint az egyetemi doktori szabályzatban számára előírt feladatokat. A doktori iskola vezetője többek között:

a) irányítja és szervezi a doktori iskola működését,

b) képviseli a doktori iskolát a doktori képzéssel foglalkozó intézményi és egyéb szakmai testületekben,

c) a dékán egyetértésével kinevezi a doktori iskola titkárát és felügyeli annak tevékenységét,
d) ellátja a doktori iskola tanácsának elnöki feladatait, ebbéli minőségében összehívja és vezeti a doktori iskola tanácsának üléseit,
e) elkészíti és véleményezésre a doktori iskola tanácsa elé terjeszti a doktori iskola működési szabályzatát és annak módosításait,
f) jóváhagyja a doktoranduszok munkatervét,
g) figyelemmel kíséri a doktori iskola hallgatóinak tanulmányi és kutatási tevékenységét,
h) javaslatot tesz az Egyetem Doktori Tanácsának a doktori iskola tanácsának személyi összetételére,
i) javaslatot tesz a doktori iskola tanácsának a doktori iskola oktatóinak személyére és az általuk meghirdetett tantárgyakra,
j) javaslatot tesz a doktori iskola tanácsának a doktori témavezetők személyére,
k) javaslatot tesz a doktori iskola tanácsának a doktori szigorlat tantárgyaira és a szigorlati vizsgabizottság személyi összetételére,
l) javaslatot tesz a doktori iskola tanácsának a hivatalos bírálók személyére és a nyilvános vita bírálóbizottságának személyi összetételére,
m) javaslatot tesz a doktori iskola tanácsának a doktori iskola rendelkezésére álló anyagi eszközök felhasználására,
n) évente beszámol a kari tanácsnak a doktori iskola tárgyévben végzett tevékenységéről.

(4) Feladatainak ellátása során a doktori iskola vezetője – a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar szervezeti és működési rendje vagy a jelen működési szabályzat által meghatározott esetekben – együttműködik a dékánnal, az oktatási dékánhelyettessel, a tudományos dékánhelyettessel, valamint a Nemzetközi Iroda vezetőjével.

4.§
A doktori iskola törzstagjai

(1) A doktori iskola működéséhez legalább hét törzstag szükséges. A doktori iskola törzstagjai más doktori iskolában ilyen tisztséget nem vállalhatnak.

(2) A doktori iskola törzstagja kizárólag az állam- és jogtudományok területén tudományos fokozattal rendelkező, az állam- és jogtudományok vagy a doktori iskola kutatási területén folyamatosan magas szintű tudományos tevékenységet folytató, és a doktori iskolában témavezetést vállaló személy lehet.

(3) A doktori iskola törzstagja továbbá kizárólag:

a) a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott, a költségvetési támogatás megállapítására a Széchenyi István Egyetemet megjelölő oktatója vagy kutatója, vagy
b) a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott, vagy a karon működő egyéb kutatócsoport vagy kutatóhelyre kihelyezett tanszék munkatársa, vagy
c) a karral a doktori képzésben való részvétel céljából szerződést kötő kutatóintézet teljes munkaidőben foglalkoztatott tudományos tanácsadója vagy kutatóprofesszora, vagy
d) a kar aktív kutató tevékenységet folytató professor emeritusa lehet.

(4) A doktori iskola törzstagjai a tisztség ellátására szóló felkérés elfogadásával egyidejűleg írásban vállalják, hogy legalább egy képzési ciklus (három év) és a ciklushoz tartozó fokozatszerzési eljárás időtartama (további két év) alatt folyamatosan megfelelnek a (2) és a (3) bekezdésben foglaltaknak.

(5) A doktori iskola törzstagjainak többsége a kar olyan teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanára, aki a költségvetési támogatás megállapítására a Széchenyi István Egyetemet jelölte meg foglalkoztatóként.

(6) A doktori iskola törzstagjai hivatalból tagjai a doktori iskola tanácsának.

(7) A doktori iskola törzstagjainak névsorát a jelen működési szabályzat melléklete tartalmazza.

5.§
A doktori iskola oktatói

(1) A doktori iskola oktatói olyan tudományos fokozattal rendelkező oktatók vagy kutatók, akiket - a doktori iskola vezetőjének javaslatára - a doktori iskola tanácsa alkalmasnak tart és felkér a doktori iskola keretében oktatási feladatok ellátására. (2) A doktori iskola törzstagjai és oktatói más doktori iskolában is vállalhatnak oktatói megbízást.

(3) A doktori iskola oktatási tevékenységében meghívott hazai vagy külföldi oktatók is részt vehetnek, amennyiben eleget tesznek az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(4) Az oktatói megbízatás határozatlan időre szól, de azt a doktori iskola tanácsa alkalmatlanság címén bármikor visszavonhatja.

(5) A jelen paragrafus hatálya egyaránt kiterjed a tantárgyjegyző és a tantárgy oktatásában közreműködő oktatókra.

6.§
A doktori témavezető

(1) A doktori témavezető olyan tudományos fokozattal rendelkező, aktív kutatói tevékenységet folytató oktató vagy kutató, akinek témahirdetését a doktori iskola tanácsa jóváhagyta, és aki – ennek alapján – felelősen irányítja és segíti a témán dolgozó doktoranduszok tanulmányait, kutatási munkáját, valamint a doktorjelöltek felkészülését a fokozatszerzésre.

(2) Egy doktorandusznak egy időben legfeljebb egy doktori témavezetője lehet. Szükség esetén, a doktori témavezető vagy a doktorandusz kérésére, a doktori iskola tanácsa a doktori témavezető mellett egy hazai vagy külföldi konzulenst is kijelölhet a doktorandusz számára.

(3) Egy doktori témavezetőnek egy időben hatnál több állami ösztöndíjas doktorandusza nem lehet.

(4) A doktori témavezető személyére a doktori iskola vezetője tesz javaslatot a doktori iskola tanácsának. A témavezetői megbízatás hat évre szól, és korlátozás nélkül megújítható. A témavezetői megbízatást a doktori iskola tanácsa alkalmatlanság címén bármikor visszavonhatja.

(5) A doktori témavezető és a doktorandusz közötti együttműködést a munkaterv határozza meg, melyet a doktori iskola vezetője hagy jóvá.

7.§
A doktori iskola tanácsa

(1) A doktori iskola tanácsa a doktori iskola döntéshozó, véleményező, javaslattevő, rendszeresen ülésező testülete.

(2) A doktori iskola tanácsának létszáma legalább tizenegy fő. A doktori iskola tanácsának elnöke a doktori iskola vezetője. A tanácsnak hivatalból tagjai a doktori iskola törzstagjai. A tanács tagjainak legalább egyharmadát a Széchenyi István Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló, az állam- és jogtudományok területén tudományos minősítéssel rendelkező, aktív kutatási tevékenységet folytató külső szakemberek közül kell megválasztani.

(3) A doktori iskola tanácsának tagja továbbá a doktori képzésben résztvevő doktoranduszok által választott egy képviselő. A doktoranduszok képviselője a doktori iskola tanácsának ülésein szavazati joggal vesz részt. A képviselőt a doktori képzésben résztvevő doktoranduszok titkos szavazással, a jelen lévő és érvényesen szavazó doktoranduszok egyszerű többségével választják meg a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatói közül. Ha az első fordulóban a jelöltek egyike sem szerzi meg a szükséges számú szavazatot, új fordulót kell tartani mindaddig, amíg érvényes döntés nem születik.

(4) A doktoranduszok képviselőjének jelölése és a megválasztása során törekedni kell arra, hogy a képviselő lehetőleg a 35. életévét be nem töltött oktatók közül kerüljön ki. A jelöléssel egyidejűleg a jelölt írásban nyilatkozik arról, hogy megválasztása esetén – a doktoranduszok utasításainak megfelelően – ellátja a doktoranduszok érdekképviseletét a doktori iskola tanácsában. A képviselő és a doktoranduszok kollektívája közötti kapcsolattartás részleteit a felek közötti megállapodás rendezi.

(5) A doktori iskola tanácsának üléseire – a doktoranduszok képviselőjén kívül – megfigyelői státusban meg kell hívni a doktori iskola egy doktoranduszát is. A megfigyelő nem tagja a doktori iskola tanácsának, de tanácskozási joggal rendelkezik.

(6) A doktori iskola tanácsának tagjait – a doktori iskola vezetőjének javaslatára – az Egyetem Doktori Tanácsa bízza meg és menti fel. A tanács (2) és (3) bekezdésben említett tagjainak megbízatása három évre szól. A törzstagok megbízatása e tisztség betöltésének időtartama alatt, a külső tagok és a doktoranduszok képviselőjének megbízatása pedig korlátozás nélkül megújítható.

(7) A tanácsi tagok megbízatása megszűnik:

a) a doktori iskola megszűnésével,
b) a tag halálával,
c) a megbízatási idő lejártával,
d) a megbízatás Egyetem Doktori Tanácsa általi visszavonásával,
e) a törzstagi tisztség megszűnésével,
f) a külső tag egyetemi közalkalmazottá válásával,
g) a tag általi lemondással.

(8) A doktori iskola tanácsának üléseire meg kell hívni a dékánt, az oktatási dékánhelyettest, a tudományos dékánhelyettest, a szakvezetőket és a Nemzetközi Iroda vezetőjét. Az állandó meghívottak tanácskozási joggal vesznek rész a tanács ülésein.

(9) A doktori iskola tanácsa, a vonatkozó jogszabályokkal és az egyetemi doktori szabályzattal összhangban:

a) évenként meghatározza a doktori képzés kereteit (doktori programokat, témacsoportokat, témákat, vagy egyéb szervezeti és működési formákat),
b) az Egyetem Doktori Tanácsával közösen javaslatot tesz a rektornak a doktori iskola vezetőjének személyére,
c) dönt a doktori témavezetők és a képzésben résztvevő oktatók és kutatók személyéről,
d) kijelöli és felkéri a doktori képzésre jelentkezők felvételi bizottságának tagjait,
e) dönt a doktori képzésbe történő felvételről és az állami doktori ösztöndíjak odaítéléséről,
f) meghatározza a doktori iskola jellegének megfelelő képzési követelményeket és ezek kreditértékeit,
g) jóváhagyja az egyéni felkészülési terveket,
h) javaslatot tesz az Egyetem Doktori Tanácsának a külföldi állampolgárok doktori képzésben való részvételének feltételeire,
i) egyedi kérelmek alapján dönt a doktori program keretében oktatott tárgyak teljesítése alóli mentességről,
j) elbírálja a szervezett képzésben résztvevők halasztási kérelmeit, és döntéséről tájékoztatja az Egyetem Doktori Tanácsát,
k) dönt a külföldi részképzés keretében végzett tevékenység beszámításáról,
l) engedélyezi a doktori képzéshez illeszkedő szakterületen a párhuzamos képzésben való részvételt,
m) a befogadó intézmény által támasztott követelményekre figyelemmel dönt az áthallgatással kapcsolatos kérdésekben,
n) kérelemre dönt a doktori eljárás megindításáról, az idegen nyelvű eljárás engedélyezéséről,
o) kijelöli a doktori értekezés bírálóit, a bíráló bizottság elnökét és tagjait,
p) kijelöli a munkahelyi vitát megrendező szervezeti egységet,
q) javaslatot tesz az Egyetem Doktori Tanácsának a doktori fokozat odaítélésére, vagy a sikertelen eljárás lezárására,
r) kérelem alapján javaslatot tesz az Egyetem Doktori Tanácsának a kitüntetéses doktorrá avatásra, továbbá az oktatási szervezeti egységek kezdeményezése alapján javaslatot tesz az Egyetem Doktori Tanácsának a tiszteletbeli doktori cím (Dr. h. c.) adományozására,
s) dönt a doktori iskola rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök felosztásáról,
t) a költségtérítéses képzésben résztvevő doktoranduszok kérelmére dönt az egyetemi doktori szabályzat 11.§-ában meghatározott költségmentességről, illetve a költségkedvezmény mértékéről,
u) a pályakövetés keretében figyelemmel kíséri a doktori fokozatot szerzett személyek elhelyezkedését,
v) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a jogszabály, az egyetemi doktori szabályzat, vagy a jelen működési szabályzat a hatáskörébe utal.

(10) A doktori iskola tanácsa határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. A tanács határozatait és állásfoglalásait a jelen lévő és érvényesen szavazó tagok egyszerű többségével fogadja el. A tartózkodást a szavazatok összesítése során nem kell figyelembe venni. A személyi vonatkozású döntéseket – ideértve a megbízatások visszavonásával kapcsolatos döntéseket is – titkos szavazással, a jelen lévő és érvényesen szavazó tagok egyszerű többséggel kell meghozni. Szavazategyenlőség esetén új szavazási fordulót kell tartani mindaddig, amíg érvényes döntés nem születik.

(11) A szavazási eljárás során a doktori iskola tanácsának távollévő tagjai által – a napirend végleges tervezetének és az előterjesztés anyagának megismerését követően – zárt borítékban, írásban, előzetesen leadott szavazatait is figyelembe kell venni. Az írásban leadott szavazathoz mellékelni kell a távollevő tag nyilatkozatát, melyben kijelenti, hogy megismerte az ülés napirendjének végleges tervezetét, az előterjesztés anyagát, és kéri írásban leadott szavazatainak figyelembe vételét. Az írásban leadott szavazatokat az ülésig az elnök köteles megőrizni. A zárt borítékokat kizárólag az ülésen lehet felnyitni, és azokat csatolni kell az ülésről készült jegyzőkönyvhöz. A hiányos írásban leadott szavazatokat nem lehet figyelembe venni. Az írásban leadott szavazatok ténye nem érinti a (10) bekezdésben említett határozatképességet.

(12) A doktori iskola tanácsa szükség szerint, de legalább negyedévente tart ülést. Az üléseket az elnök hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén az üléseket a tanács általa megbízott tagja vezeti.

(13) A doktori iskola tanácsának üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök aláírásával hitelesít.

(14) A doktori iskola tanácsának tevékenységével összefüggő adminisztratív feladatokat a doktori iskola titkára látja el.

8.§
A doktori iskola titkára

(1) A doktori iskola működésével összefüggő ügyviteli és szervezési feladatokat a doktori iskola titkára látja el. A titkár ellátja továbbá mindazon feladatokat, amelyeket az egyetemi doktori szabályzat és a jelen működési szabályzat a hatáskörébe utal.

(2) A doktori iskola titkárát, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar dékánjával egyetértésben, a doktori iskola vezetője nevezi ki. A titkári megbízatás határozatlan időre szól, de bármikor visszavonható.

(3) A doktori iskola titkárának tevékenységét a doktori iskola vezetője felügyeli.

9.§
A doktori képzés formái

(1) A doktori képzés a tudományág sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység. A doktori szigorlat nem képezi a doktori képzés részét.

(2) A doktori képzés nappali tagozatos vagy alacsonyabb kontaktóra számmal folytatott levelező tagozatos szervezett képzés keretében folyik.

(3) A doktori fokozat megszerzésére a doktori iskola keretei között – kivételes jelleggel – egyénileg is fel lehet készülni (egyéni felkészülés).

(4) A nappali tagozatos szervezett képzésben résztvevő magyar állampolgárságú, valamint a jogszabály vagy nemzetközi megállapodás alapján velük azonos elbírálás alá eső külföldi állampolgárságú doktoranduszok állami ösztöndíjban részesülhetnek. Az állami ösztöndíjban nem részesülő nappali tagozatos, a levelező képzésben résztvevő és az egyénileg felkészülő doktoranduszok költségtérítés fizetésére kötelesek.

(5) A doktori iskola tanácsa a doktorandusz kérésére engedélyezheti az ösztöndíjas és a költségtérítéses nappali tagozatos képzésről a levelező képzésre, valamint a levelező képzésről a költségtérítéses nappali tagozatos képzésre való átjelentkezést.

10.§
Felvétel a szervezett doktori képzésre

(1) A doktori iskolában folytatott szervezett doktori képzésre évente meghirdetett felvételi eljárás útján lehet felvételt nyerni. A felvétel általános feltételeit a vonatkozó jogszabályok és az egyetemi doktori szabályzat tartalmazzák.

(2) A szervezett doktori képzésben való részvételre a doktori iskola titkáránál, a meghirdetett időpontban, a kitöltött jelentkezési lap és a felvételi eljárási díj befizetését igazoló szelvény benyújtásával lehet jelentkezni.

(3) A külföldön szerzett oklevelet a jelentkező – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően – a jelentkezés előtt köteles elismertetni. A záróvizsga előtt álló egyetemi hallgatók a jelentkezési laphoz a leckekönyv másolatát csatolják. A felvételről szóló döntés e hallgatók esetében feltételes.

(4) A felvételi eljárásra minden év május utolsó és június második hete között, a doktori iskola tanácsa által meghatározott időpontban és helyen kerül sor. A felvételi időpontjáról a doktori iskola titkára írásban értesíti a jelentkezőket.

(5) A felvételi eljárás elfogulatlan és pártatlan. Az eljárás során a doktori iskola azonos felvételi követelményeket alkalmaz, függetlenül attól, hogy a jelentkező mely felsőoktatási intézményben szerezte az oklevelét.

(6) A felvételi eljárás a doktori iskola tanácsa által felkért, legalább három tagból álló felvételi bizottság előtt zajlik. A felvételi bizottságban kizárólag tudományos fokozattal rendelkező tagok vehetnek részt. A bizottság összeállításánál törekedni kell az állam- és jogtudományok tudományágán belüli főbb kutatási irányok arányos képviseletére.

(7) A felvételi eljárás során a felvételi bizottság megvizsgálja a jelentkező tanulmányi eredményeit és nyelvismeretét, továbbá – a felvételi elbeszélgetés keretében – véleményt formál szakmai intelligenciájáról, doktori tanulmányaival kapcsolatos elképzeléseiről és értékelhető tudományos jellegű tevékenységéről.

(8) A felvételi bizottság pontokkal értékeli a jelentkezők teljesítményét. A felvételi eljárás során a jelentkező legfeljebb száz pontot szerezhet. A felvételhez a maximális pontszám legalább hatvan százalékának elérése szükséges, de ez nem jelenti a felvétel biztosítékát.

(9) A felvételi bizottság a jelentkezőket az elért pontszám alapján rangsorolja, és a rangsort a doktori iskola tanácsa elé terjeszti. A doktori iskola tanácsa a felvételi bizottság által felállított rangsorra és a rendelkezésre álló felvételi keretszámokra figyelemmel – a dékán véleményének kikérését követően – döntést hoz a jelentkezők felvétele tárgyában. A döntés lehet:

a) felvétel állami ösztöndíjas, nappali tagozatos szervezett doktori képzésbe,
b) felvétel költségtérítéses, nappali tagozatos szervezett doktori képzésbe,
c) felvétel költségtérítéses, levelező tagozatos doktori képzésbe,
d) felvétel költségtérítéses egyéni felkészülésre,
e) a jelentkezés elutasítása.

(10) A szervezett doktori képzésbe állam- és jogtudományi egyetemi diplomával, vagy igazgatástudományi mesterfokozattal rendelkező jelentkezők vehetők fel. A felvételi bizottság javaslatára és a doktori iskola tanácsának egyedi mérlegelése alapján lehetőség van továbbá olyan társadalomtudományi mesterfokozatot szerzett jelentkezők felvételére is, akik személyes tudományos képességeikre és közvetlen jogi relevanciájú munkatervükre figyelemmel alkalmasnak tűnnek az állam- és jogtudományi doktori fokozat megszerzésére.

(11) Külföldi állampolgárok csak az Egyetem Doktori Tanácsa által meghatározott feltételekkel vehetnek részt a szervezett doktori képzésben.

(12) A felvétel tárgyában hozott döntésről a doktori iskola titkára írásban tájékoztatja a jelentkezőket. A felvételi értesítésben a felvételt nyert jelentkezőt tájékoztatni kell arról, hogy személyes adatait mely szervek és milyen célból fogják kezelni.

(13) A felvételi követelményeket és az elérhető pontszámok megoszlását a jelen működési szabályzat melléklete tartalmazza.

11.§
A szervezett doktori képzés

(1) A doktori iskola részletes tanterv alapján folytatja a szervezett doktori képzést. A szervezett doktori képzés tantervét a doktori iskola tanácsa fogadja el. A tanterv tartalmazza a képzés célját, a tantárgyak és az oktatók listáját, valamint a megszerezhető kreditpontokat és azok megoszlását. A tanterv a doktori iskola tanulmányi és vizsgaszabályzatának mellékletét képezi.

(2) A szervezett doktori képzés követelményrendszerének egységesítése érdekében a doktori iskola tanácsa irányelveket fogadhat el.

(3) A szervezett doktori képzés tantervének keretei között, a doktorandusz és a doktori témavezető együttműködésével kidolgozott – a doktori iskola vezetője és a doktori témavezető munkahelyi vezetője által jóváhagyott – munkaterv határozza meg a doktorandusz által a tanulmányok során elvégzendő munkát.

(4) A szervezett doktori képzésben résztvevő nem jogászi végzettségű doktoranduszokkal szemben támasztott tanulmányi és vizsgakövetelmények mindenben megegyeznek a jogász végzettségű hallgatókkal szemben támasztott követelményekkel.

(5) A szervezett doktori képzésre vonatkozó részletszabályokat az egyetemi doktori szabályzat és a doktori iskola tanulmányi és vizsgaszabályzata tartalmazza.

12.§
Az egyéni felkészülés

(1) Az egyetemi doktori szabályzatban foglalt különös jelentkezési feltételek teljesítése esetén, az egyéni felkészülésre jelentkezők felvétele során a szervezett doktori képzésre jelentkezőkkel szemben támasztott felvételi követelményeket kell alkalmazni.

(2) Az egyéni felkészülésre való jelentkezés folyamatos. A doktori iskola tanácsa bármikor döntést hozhat az egyéni felkészülésre jelentkezők felvétele tárgyában.

(3) Az egyéni felkészülésre vonatkozó további részletszabályokat az egyetemi doktori szabályzat tartalmazza.

13.§
Nyelvi követelmények

(1) A doktori iskolába való felvétel előfeltétele egy idegen nyelv ismeretének állami „C” típusú középfokú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése útján való igazolása. A felvételhez megkívánt minimális nyelvismeretért a felvételi eljárás során pontszám nem adható. A további nyelvismeretért a jelen működési szabályzat felvételi követelményekről és elérhető pontszámokról szóló mellékletében meghatározott számú pont adható.

(2) A doktori fokozatszerzési eljárás megindításának előfeltétele legalább egy idegen nyelv ismeretének állami „C” típusú középfokú és egy további idegen nyelv ismeretének állami "C" típusú alapfokú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése útján való igazolása.

(3) A nem magyar anyanyelvű külföldi állampolgárságú doktoranduszoknak legalább egy idegen nyelv ismeretét kell egy alapfokú államilag elismert nyelvvizsgával igazolniuk. A doktorandusz anyanyelve és a magyar nyelv nem tekinthető a jelen bekezdés szerinti idegen nyelvnek.

(4) A magyar anyanyelvű külföldi állampolgárságú doktoranduszokra az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók.

14.§
A doktori fokozatszerzési eljárás

(1) A doktori fokozatszerzési eljárás kérelem alapján, jelentkezéssel indul meg. Az eljárás megindításáról és az idegen nyelvű eljárás engedélyezéséről a doktori iskola tanácsa dönt.

(2) A doktori fokozatszerzési eljárás általános feltételeit a vonatkozó jogszabályok, részletszabályait az egyetemi doktori szabályzat tartalmazza.

(3) A doktori fokozatszerzési eljárás feltételeinek pontosítása érdekében a doktori iskola tanácsa – a vonatkozó jogszabályokkal és az egyetemi doktori szabályzattal összhangban – irányelveket fogadhat el.

15.§
A doktori szigorlat

(1) A doktori szigorlat a doktori eljárásban résztvevő személy állam- és jogtudományok területén szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája. A szigorlat teljesítése a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás része. A doktori szigorlat letétele alól felmentés nem adható.

(2) A doktori szigorlatot a doktori eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásától számított legfeljebb két éven belül nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A szigorlati tantárgyakat – a doktori iskola vezetőjének javaslatára – a doktori iskola tanácsa határozza meg.

(3) A szigorlati vizsgabizottság legalább három tagból áll. A bizottság elnöke a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára vagy professor emeritusa, tagjai a szigorlati tantárgyak anyagát kiválóan ismerő, tudományos fokozattal rendelkező oktatók vagy kutatók. A bizottság tagjait – a doktori iskola vezetőjének javaslatára – a doktori iskola tanácsa jelöli ki. A szigorlati vizsgabizottság összeállításánál biztosítani kell, hogy a tagok legalább egyharmada a Széchenyi István Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló külső szakértők közül kerüljön ki.

(4) A doktori szigorlat helyét, időpontját és pontos tananyagát – a bizottság tagjaival folytatott egyeztetést követően – a szigorlati vizsgabizottság elnöke jelöli ki. A szigorlat helyéről, időpontjáról és tananyagáról a doktori iskola titkára a szigorlat előtt legalább hatvan nappal írásban tájékoztatja a doktorjelöltet. A doktori szigorlat a Széchenyi István Egyetem hivatalos helyiségein kívül is megrendezhető.

(5) A doktori szigorlat eredményét közvetlenül a szigorlat után ki kell hirdetni. Az eredmény megállapítására az egyetemi doktori szabályzatban foglaltak az irányadók. A doktori szigorlatról jegyzőkönyvet kell felvenni. A doktori értekezés kizárólag a doktori szigorlat eredményes letétele után bocsátható nyilvános vitára.

16.§
A doktori értekezés

(1) A doktori értekezés a doktorjelölt célkitűzéseit, új tudományos eredményeit (szakmai alkotásának leírását, szakirodalmi ismereteit, kutatási vagy alkotó módszereit) bemutató, összefoglaló jellegű munka, amely magyarul vagy a doktori iskola tanácsa által engedélyezett idegen nyelven írható. A doktori értekezés bizonyítja, hogy a doktorjelölt képes a doktori fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására.

(2) A doktori értekezés címoldalán fel kell tüntetni a szerző nevét, a doktori értekezés címét, a doktori iskola nevét, a doktori iskola vezetőjének nevét, a doktori téma címét, a doktori témavezető nevét, valamint a készítés helyét és idejét. A doktori értekezés nélkülözhetetlen részét képezi a doktori témavezető legfeljebb három oldal terjedelmű ajánlása, a tartalomjegyzék, a legfeljebb két-két oldal terjedelmű magyar és angol nyelvű összefoglaló, valamint a felhasznált irodalom jegyzéke. Az irodalomjegyzékben fel kell tüntetni a doktorjelölt tudományos közleményeit is. A doktori értekezéshez melléklet és függelék tartozhat.

(3) A doktori értekezés terjedelme minimum tíz, maximum tizenöt szerzői ív (400 000-600 000 n).

(4) A doktori értekezést a doktori fokozatszerzési eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásával egy időben vagy a kérelem elfogadását követő két éven belül kell benyújtani. A doktori értekezés benyújtásakor a doktorjelölt írásban nyilatkozik arról, hogy értekezését korábban más intézményben nem nyújtotta be, és azt nem utasították el.

(5) A doktori értekezést öt bekötött példányban kell benyújtani a doktori iskola titkáránál. A doktorjelölt az öt bekötött példányon túl még annyi példányt köteles benyújtani, hogy az értekezés a kari könyvtárban közzétehető és a bírálóbizottság minden tagjának kiküldhető legyen. Ezeket a példányokat nem szükséges beköttetni.

(6) A doktori értekezés egészét, valamint annak magyar és angol nyelvű téziseit a doktorjelölt elektronikus módon is köteles benyújtani.

(7) A doktorjelöltnek a doktori értekezéshez mellékelni kell az értekezés téziseit száz példányban. A doktori értekezés tézisei tartalmazzák:

a) az I. részben a kitűzött kutatási feladat rövid összefoglalását,

b) a II. részben az elvégzett vizsgálatok, kísérletek rövid leírását, az anyaggyűjtés módszereit, a források feltárását, illetőleg felhasználását,
c) a III. részben a tudományos eredmények rövid összefoglalását, azok hasznosítását, illetve a hasznosítás lehetőségeit. Hasznosítás lehet: az eredmények közvetlen vagy közvetett gyakorlati alkalmazása, illetőleg a tudományág belső fejlődésének elősegítése, vagy más tudományág új ismeretekkel való gyarapítása,
d) a IV. részben a munka témaköréből készült publikációk jegyzékét,
e) a kollektív kutatómunka eredményeit felhasználó értekezés vagy nyomtatott mű esetén a pályázó részletesen és pontosan ismerteti a kollektíva munkájában kifejtett munkásságát. A téziseket a pályázónak előzetesen láttamoztatnia kell a kollektíva többi tagjával, akik egyúttal nyilatkoznak arról is, hogy a tézisekben ismertetett eredményeket a pályázó eredményeinek ismerik el, és hogy azokat más doktori eljárásban nem használták vagy használják fel.

(8) A doktori értekezést a bírálóbizottság tagjaihoz a doktori iskola titkára juttatja el.

17.§
A doktori értekezés nyilvánossága

(1) A doktori értekezés mindenki számára nyilvános. A doktori értekezés és a tézisek elektronikus és nyomtatott formában való nyilvántartásáról, valamint teljes terjedelmű nyilvánosságra hozataláról a doktori iskola titkára gondoskodik.

(2) A doktori értekezés és a tézisek nyilvántartását elektronikus formában a doktori iskola honlapján külön adatbázisban – a doktori tézisek és értekezések adatbázisában – magyar és angol nyelven mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.

(3) A doktori értekezés egy nyomtatott példányát a Széchenyi István Egyetem Központi Könyvtárában, katalogizálva is el kell helyezni.

(4) A doktori értekezés nyilvánosságra hozatala a doktorjelölt méltányolható okból előterjesztett kérésére, a doktori iskola tanácsának döntése nyomán, legfeljebb két évig késleltethető.

18.§
A munkahelyi vita

(1) A doktori értekezést benyújtása előtt, a szakmailag illetékes oktatási szervezeti egység szervezésében, munkahelyi vitára kell bocsátani.

(2) A munkahelyi vitára bocsátandó doktori értekezés egy példányát a vita időpontja előtt legalább három héttel le kell adni a doktori iskola titkáránál, és közzé kell tenni a doktori iskola honlapján. Az értekezés egy további példányát egyidejűleg a kari könyvtárban kell elhelyezni.

(3) A munkahelyi vitára meg kell hívni a doktori iskola tanácsának tagjait, a kar és a doktori iskola oktatóit, a doktori iskola doktoranduszait és doktorjelöltjeit, továbbá a társkarok szakmailag illetékes oktatási szervezeti egységeit.

(4) A munkahelyi vitára szóló meghívókat a vita időpontja előtt legalább három héttel a vita lefolytatására illetékes szervezeti egység vezetője küldi ki. A meghívók kiküldéséről tájékoztatni kell a doktori iskola titkárát, aki a meghívót a doktori iskola honlapján is közzéteszi.

(5) A munkahelyi vitán meg kell győződni arról, hogy a doktori értekezés a formai követelményeknek megfelel, hiteles adatokat tartalmaz és tudományos eredményeit a szerző érte el. A munkahelyi vita vezetője nem lehet a szervezett doktori képzésben részt vett szerző doktori témavezetője.

(6) A munkahelyi vitáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben fel kell tüntetni a jelenlévők névsorát, tudományos fokozatát és munkahelyét, továbbá röviden rögzíteni kell az (5) bekezdésben megjelölt kérdésekről kialakult álláspontot és az elhangzott véleményeket. A doktori értekezés benyújtásakor csatolni kell a munkahelyi vita jegyzőkönyvét.

(7) A munkahelyi vita Széchenyi István Egyetemen kívüli lefolytatásához a doktori iskola tanácsának előzetes hozzájárulása szükséges. Az erre vonatkozó indokolt kérelmet az illetékes szervezeti egység kijelölésére irányuló kérelemmel együtt kell előterjeszteni.

19.§

A nyilvános vita

(1) A doktori értekezést bírálóbizottság előtt, nyilvános vitában kell megvédeni. A bírálóbizottság elnökét és tagjait a doktori iskola tanácsa jelöli ki. A bizottság személyi összetételére és az összeférhetetlenség eseteire a felsőoktatási törvényben és az egyetemi doktori szabályzatban foglaltak az irányadók.

(2) A doktori értekezést és annak téziseit a doktori iskola titkára a nyilvános vitát megelőzően legalább egy hónappal az érdeklődők számára hozzáférhetővé teszi a kari könyvtárában és a doktori iskola honlapján. A nyilvános vitára szóló meghívón fel kell tüntetni a doktori értekezés és a tézisek pontos elérhetőségét. A nyilvános vita helyét és időpontját a doktori iskola titkára a doktori iskola honlapján is meghirdeti. A nyilvános vitára meg kell hívni a doktori iskola tanácsának tagjait, a kar és a doktori iskola oktatóit, a doktori iskola doktoranduszait és doktorjelöltjeit, a társkarok szakmailag illetékes oktatási szervezeti egységeit, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjaként nyilvántartott – a doktori értekezés tudományterületén fokozatot szerzett – személyeket.

(3) A két hivatalos bíráló, a doktori iskola tanácsának felkérésére, a doktori értekezés benyújtásától számított – beszámoltatási időszakra eső – két hónapon belül, írásos bírálatot készít az értekezésről és nyilatkozik, hogy javasolja-e annak kitűzését nyilvános védésre. Ha az egyik hivatalos bíráló javaslata nemleges, a doktori iskola tanácsa egy további, harmadik bírálót is felkér. Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén új eljárás leghamarabb két év elteltével, ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.

(4) A doktori értekezést a két támogató javaslat beérkezésétől számított – beszámoltatási időszakra eső – két hónapon belül nyilvános vitára kell bocsátani. A doktorjelölt a bírálatokat előzetesen kézhez kapja, és azokra a védés előtt írásban, a védés során – a nyilvános vitában – szóban válaszol.

(5) A nyilvános vitát a bírálóbizottság elnöke vezeti. A vita lefolytatásához legalább az egyik hivatalos bírálónak jelen kell lennie. Elutasító bírálatot adó hivatalos bíráló jelenléte nélkül a nyilvános vita nem folytatható le. A vita során a hivatalos bírálók véleményét meg kell hallgatni.

(6) A doktorjelölt a nyilvános vita keretében ismerteti értekezésének téziseit, majd a hivatalos bírálók, a bizottsági tagok és a jelenlévők észrevételeire, kérdéseire válaszol. A vita keretében meg kell győződni arról, hogy a dolgozat eredményei hitelesek és azokat a jelölt érte el.

(7) A nyilvános vita lezárása után a bírálóbizottság zárt ülésen, titkos szavazással dönt az értekezés elfogadásáról. Az eredmény megállapítására az egyetemi doktori szabályzatban foglaltak az irányadók. Az elnök a döntést követően az eredményt nyilvánosan kihirdeti.

(8) A nyilvános vitáról és a bizottság döntéséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A doktori szigorlat és nyilvános vita eredményéről a doktori iskola – a doktorjelölt kérelmére – igazolást ad, melyben jelezni kell, hogy az igazolás nem jelenti a doktori fokozat odaítélését.

(9) A nyilvános vita eredményének függvényében a doktori iskola tanácsa javaslatot tesz az Egyetem Doktori Tanácsának a doktori fokozat odaítélésére, vagy a sikertelen eljárás lezárására.

20.§

Nyilvántartás és pályakövetés

(1) A doktori iskola titkára nyilvántartást vezet a doktori iskolában fokozatot szerzett személyekről. A nyilvántartás a fokozatot szerzett személy nevét, az értekezés címét, a doktori témavezető nevét és a fokozatszerzés évét tartalmazza. A nyilvántartásba bárki betekinthet, és azt a doktori iskola honlapján közzé kell tenni.

(2) A doktori iskola titkára – a lehetőségekhez mérten – figyelemmel kíséri a fokozatot szerzett egykori doktorjelöltek további pályafutását. A pályakövetés eredményeiről a doktori iskola vezetője rendszeres időközönként tájékoztatja a doktori iskola tanácsát és a kari tanácsot.

21.§

A doktori iskola pályázati és publikációs tevékenysége

(1) A doktori iskola önállóan nyújthat be belföldi vagy nemzetközi pályázatot a doktori képzés támogatására. A pályázat benyújtásáról és a pályázati tevékenységet koordináló személyről a doktori iskola tanácsa dönt. A pályázatok benyújtásáról tájékoztatni kell a dékánt, a tudományos dékánhelyettest, valamint – nemzetközi pályázatok benyújtása esetén – a Nemzetközi Iroda vezetőjét.

(2) A doktori iskola tanácsa az (1) bekezdés szerinti döntési jogkörét – az általa meghatározott terjedelemben és feltételek mellett – a doktori iskola vezetőjére ruházhatja át.

(3) A publikációs tevékenység előmozdítása és támogatása céljából a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara lehetőséget biztosít a doktori iskola valamennyi oktatója, doktori témavezetője, doktorandusza és doktorjelöltje számára a tudományos közlemények kari kiadványokban való megjelentetésére. A tudományos közlemények megjelentésének feltételei megegyeznek a kiadványban való publikálás általános feltételeivel.

(4) A doktori iskola minden évben egy szerkesztett tanulmánykötet formájában közzéteszi a doktoranduszok és a doktorjelöltek kutatási részeredményeit tartalmazó tudományos közleményeket.

22.§

A doktori iskola minőségbiztosítása

(1) A doktori iskola tanácsa folyamatosan figyelemmel kíséri a doktori iskola működését, és évenként értékelést készít a tapasztalatokról. Álláspontjának kialakítása során a doktori iskola tanácsa felhasználja a doktori iskola oktatóinak, doktori témavezetőinek, doktoranduszainak, doktorjelöltjeinek és a közelmúltban fokozatot szerzettek véleményét, de szükség esetén külső szakértők segítségét is igénybe veheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értékelést – a jelen működési szabályzat 3.§ (3) bekezdés o) pontjában foglaltakkal összhangban – a doktori iskola vezetője ismerteti a kari tanács előtt.

(3) A doktori iskola valamennyi doktorandusza félévente kutatási jelentést készít, melyet a doktori témavezető véleményez. A jelentés a tárgyidőszakban folytatott tanulmányi és kutatási tevékenység összefoglalását, a megjelent publikációk jegyzékét, az elért eredményeket, a munkatervben foglaltak megvalósítása felé történő előrehaladás mértékét, az esetleges elmaradás magyarázatát és a felmerült problémák ismertetését tartalmazza. A kutatási jelentés egy – a doktori témavezető véleményével ellátott – példányát a doktori iskola vezetőjéhez is el kell juttatni.

(4) A doktori képzést az oktatók hallgatói véleményezéséről szóló egyetemi szabályzatnak megfelelően értékelni kell.

(5) A doktori iskolában folytatott oktatási és kutatási tevékenység minőségének biztosítása vagy fokozása érdekében a doktori iskola tanácsa irányelveket fogadhat el.

23.§

A doktori iskola gazdálkodása

(1) A doktori iskola rendelkezésére álló anyagi eszközök felhasználásáról – a doktori iskola vezetőjének javaslatára – a doktori iskola tanácsa dönt.

(2) A doktori iskola gazdálkodása a Széchenyi István Egyetem gazdálkodási szabályzataiban foglalt eljárási renddel összhangban zajlik.

(3) A doktori iskola tanácsa az (1) bekezdés szerinti hatásköreit – az általa meghatározott terjedelemben és feltételek mellett – a doktori iskola vezetőjére ruházhatja át.

24.§

Jogorvoslat

(1) A doktori ügyekben hozott határozatok kizárólag jogszabálysértés vagy a doktori szabályzat megsértése, eljárási hiba miatt fellebbezhetők meg.

(2) A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül, az Egyetem rektorához lehet benyújtani. A fellebbezést a rektor harminc napon belül bírálja el.

25.§

Hatálybalépés

A jelen működési szabályzat és módosításai az Egyetem Doktori Tanácsa általi jóváhagyással lépnek hatályba.

Mellékletek:

1. A Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának törzstagjai

2. A Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának felvételi követelményei és pontszámai