A Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának képzési terve

(2022. szeptember 1-től)

PDF-formátumban letölthető itt (ide kattintva) is.

1. A doktori program és a képzési formák

A Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája (továbbiakban: Doktori Iskola) egységes, állam- és jogtudományi doktori programot működtet. A doktori program két képzési formában valósulhat meg:

1. szervezett, nappali tagozatos képzés és
2. egyéni felkészüléses képzés.

2. A szervezett képzés

2.1. A szervezett képzés szakaszai

A szervezett képzés programja két periódusra és nyolc szemeszterre tagolódik. A hallgatók az oktatási-képzési periódusban (az első négy szemeszterben) elsősorban kötelező előadások és szabadon választható szemináriumok látogatásával sajátítják el a fokozat megszerzéséhez nélkülözhetetlen és magas szintű állam- és jogtudományi ismereteket. Témavezetőjük segítségével viszont már ekkor elkezdik az önálló tudományos tevékenységre való felkészülést. A szervezett képzés második, kutatási és disszertációs szakasza ezekre az alapokra épül: a hallgatók tevékenysége ekkor már nem a tananyag és a szakismeretek elsajátítására, hanem az egyéni kutatómunkára, a kutatási részeredmények konferenciai előadások és tudományos közlemények formájában történő közzétételére, illetve a doktori értekezés elkészítésére koncentrált. Alapelv, hogy a doktori képzés egészének a tudományos kutatás nívóján és módszertani megalapozásán kell nyugodnia.

2.2. Az oktatási-kutatási képzési szakasz

A kötelező tantárgyak az egyetemi iskolarendszerű képzés kulcsfontosságú elemeinek figyelembe vételével kerülnek megállapításra. Elsajátításuk az „alapképzés” mélységét és problémaérzékenységét messze meghaladó tudást és széles kutatói látókört biztosít a jövő állam- és jogtudósai számára. A Doktori Iskola minden szemeszterben meghirdeti az arra esedékes (őszi, illetve tavaszi) kötelező kurzusokat. Mivel összesen 10 kötelező tantárgyat kell teljesíteni 4 félév alatt, célszerű szemeszterenként legalább 2-3 kötelező tantárgy felvétele.

A kötelező kurzusokon felül, a hallgatók számos alternatív tantárgy (közülük néhány idegen nyelven folyik) felvételével bővíthetik tudásukat. A Doktori Iskola minden szemeszterben legalább öt szabadon választható tárgyat hirdet meg akként, hogy ugyanaz a tárgy egymást követő tanévekben nem kerül kiírásra. Mivel összesen legalább 14 szabadon választható tantárgyat kell teljesíteni 4 félév alatt, célszerű szemeszterenként legalább 3-4 alternatív tantárgy felvétele.

A számonkérés a kötelező tantárgyak és a választható alternatív tárgyak esetében a részvétel, illetve a doktorandusz kutatási témájának a kurzus tematikájával való összefüggésekről szóló, a kurzus oktatójával együtt szabadon kialakított témáról készült beszámoló (kisdolgozat; jogeset-elemzés; kommentár; írásos tanulmány), kiselőadás formáját ölti. Kivételes esetben, a tematika szerint vizsgakötelezettség is előírható, azonban ez a forma nem jellemző doktori iskolánk képzésében.

A kurzuskínálat az alábbiakban kétféle áttekintésben, egyrészről tételes felsorolásban, másrészről szemeszterek szerinti (őszi-tavaszi) bontásban jelenik meg.

Kötelező kurzusok az őszi szemeszterben (1. és 3. félév)

Kötelező kurzusok a tavaszi szemeszterben (2. és 4. félév) 

 Választható kurzusok az őszi szemeszterben (1. és 3. félév)

Választható kurzusok a tavaszi szemeszterben (2. és 4. félév) 

2.3. A doktori komplex vizsga

Komplex vizsgára kérelme alapján akkor bocsátható a szervezett képzésben részt vevő doktorandusz, ha a képzési és kutatási szakaszban megszerezhető 132 kreditponttal rendelkezik. Különös méltánylást érdemlő helyzetben a 132 kreditpont 20%-a a kutatási és disszertációs szakaszban is teljesíthető. (A kreditpontok részletezését a „doktori iskola hallgatóinak előmenetele és szakmai teljesítményük mérése” c. pont tartalmazza.)

A komplex vizsga egyik eleme a tudomány- és ismeretelméleti, illetőleg kutatásmódszertani ismeretekről történő számadás. Másik eleme a kutatási témához igazodó – tehát témaspecifikus – a doktorandusz szaktárgyaihoz kapcsolódó elméleti vizsgaelem teljesítése. Ezen felül a komplex vizsga részét képezi a hallgató írásban beadott dolgozata, amely fő kutatási témájához kapcsolódik vagy annak önállóan elbírálható része. A dolgozat terjedelme minimum kettő, legfeljebb három szerzői ív. A doktori komplex vizsga további eleme, hogy a hallgató kutatási témája egészének tervezetét, vezérlőelveit, módszertanát ismertesse. Egészében a komplex vizsgán a doktorandusznak bizonyítania kell kutatói alkalmasságát és a már elért eredményeit.

A komplex vizsga elméleti része alatt számon kérhető tantárgyak listája:

• A társadalom- és a jogtudományi megismerés sajátosságai és kutatásmódszertana;
• A hallgató kutatási témájához kapcsolódó két szaktárgy, melyről a hallgató komplex vizsgára történő jelentkezésében megjelölt kutatási téma tükrében a Doktori Iskola dönt. Az érintett két szaktárgyról és a vizsgával érintett kérdéskörökről a Doktori Iskola a hallgatót a komplex vizsga időpontját megelőzően írásban értesíti a felkészüléshez szükséges kellő időben.

2.4. A kutatási és disszertációs szakasz

A doktori képzés második szakaszába lépésének feltétele a doktori komplex vizsga (lásd a 2.3. pontot) sikeres teljesítése. A kutatási és disszertációs szakasz célja a doktori fokozatszerzéshez szükséges – a képzési és kutatási szakaszban nem teljesített – publikációk és konferencia-részvételek megvalósítása, valamint a doktori értekezés elkészítése.

A szervezett képzés az abszolutórium megszerzésével zárul, amelyre 8 félév áll a doktorandusz rendelkezésére.

3. Az egyéni képzés

Az egyéni képzésben az a hallgató vehet részt, aki sikeresen teljesítette a bizottság előtt lezajló komplex vizsga követelményeit. Az egyéni felkészüléses képzésen részt vevő hallgató a doktori komplex vizsga teljesítésével lép be a kutatási és disszertációs fázisba, azonosan a szervezett képzésben részt vevő hallgatókkal.

A szervezett képzés az abszolutórium megszerzésével zárul, amelyre 4 félév áll a doktorandusz rendelkezésére.

4. A doktori iskola hallgatóinak előmenetele és szakmai teljesítményük mérése

4.1. Áttekintés

A Doktori Iskola a doktoranduszok teljesítményét kreditrendszerben értékeli. Az abszolutórium (végbizonyítvány) megszerzéséhez összesen 240 kreditpont megszerzése szükséges.

A megszerzendő kreditpontok és teljesítésük ütemezése szervezett képzés esetén:

 A megszerzendő kreditpontok és teljesítésük ütemezése egyéni képzés esetén:

4.2. A kötelező és szabadon választható tantárgyak, kurzusok értékelése

Szervezett képzésben részt vevő hallgató ebből legalább 132 kreditpontot szerezhet meg a képzési és kutatási fázisban a kötelező és szabadon választható kurzusok teljesítésével. A kötelező tantárgyak sikeres teljesítéséért tárgyanként 6 kreditpont szerezhető, míg a szabadon választható kurzusok teljesítéséért kurzusonként 4 kreditpont jár. A szervezett képzésben végzett egyéni kutatási tevékenység – a témavezetői írásbeli értékelés fényében – félévenként 4 kreditponttal ismerhető el (konzultáció a témavezetővel c. tárgy). Részletezve:

• 10x6 kreditpont a kötelező tantárgyakért;
• legalább 14x4 kreditpont a szabadon választható tantárgyakért;
• 4x4 kreditpont az önálló kutatási tevékenységre való felkészítő, „konzultáció a témavezetővel” c. kurzusokért

A kötelező és a szabadon választható tárgyak értékelése háromfokozatú (jól megfelelt/megfelelt/nem felelt meg) minősítéssel történik. Az önálló kutatási tevékenységre felkészítő, konzultáció a témavezetővel 1-8. c. tantárgyakat a témavezető értékeli a féléves konzultáció intenzitása, eredményessége alapján, ötfokozatú minősítéssel.

Az egyéni képzésben részt vevő hallgató a képzési és kutatási fázisban megszerezhető 132 kreditpontot a sikeres felvételivel (komplex vizsgával) automatikusan megszerzi.

4.3. A publikációs és egyéb szakmai tevékenységek értékelése

A publikációval, konferencia előadással, oktatással, kutatással, és egyéb értékelhető teljesítményekkel megszerezhető 92 kreditpont belső összetétele a hallgató választása és lehetőségei szerint az alábbi szabályok figyelembevételével történhet, azzal a megkötéssel, hogy a publikációkra és konferencia előadásokra vonatkozó minimum darabszámot és kreditértéket teljesíteni kell.

4.3.1. A publikációkra vonatkozó előírások

A hallgatók kötelesek önálló tudományos munkásságukat tudományos közleményekkel, így különösen tanulmányokkal vagy más módon igazolni, bemutatni. A tudományos publikációkat a hallgatók kötelesek vezetni a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT). Az adatbázis kezelésében a doktori iskola titkársága segítséget nyújt.

Az abszolutórium megszerzéséhez

1. legalább négy magyar nyelven megjelent folyóiratcikk, könyvrészlet, egyéb publikációs teljesítmény – jegyzet, konferencia előadás (itthon és külföldön), valamint
2. legalább kettő idegen nyelven megjelent folyóiratcikk, könyvrészlet, egyéb publikációs teljesítmény – jegyzet, konferencia előadás (itthon és külföldön)

szükséges.

Tudományos publikációs tevékenység alapelemeinek meghatározása:

1. Tudományos publikáció: a tudományos folyóiratban, tanulmánykötetben, könyvként, konferenciakötetben meg­jelent írásos munka lehet (min. 20 000 leütés, azaz ½ szerzői ív terjedelmű, kivételesen indokolt esetben azonban ennél kevesebb is lehet, pl. a publikációs fórum terjedelmi korlátai), amely csak akkor vehetők figyelembe, ha már megjelent, vagy szerkesztőbizottsági visszajelzés igazolja, hogy közlésre elfogadták, és melyik számban fog megjelenni.
2. Szakmai tudományos folyóirat alatt, olyan kiadványt kell érteni, amelynek van szer­kesztőbizottsága, a dolgozatokat lektorálják. A folyóirat lehet nyomtatott, elektronikus, illetve CD-n megjelentetett, de e két utóbbi esetben is rendelkezni kell az előzőekben leírt kritériumokkal. Folyóiratban megjelent publikációnak számít a hazai és nemzetközi konferenciák kiadványaiban teljes terje­delmében megjelent dolgozat, ha az adott kiadvány rendelkezik a folyóiratra előírt feltételekkel.
3. A doktori iskola által elfogadott folyóiratok listája az MTA IX. osztálya Állam-és Jogtudományi Bizottsága által közzétett folyóiratlistához igazodik, a listán nem szereplő folyóiratok tudományos értékével kapcsolatos kétség esetén a TDT dönt.
4. Tanulmánykötet alatt azt a könyvként megjelent művet értjük, aminek van egy, vagy több szerkesztője, a tanulmányok lektorálásra kerültek, megfelelő könyvészeti kellékkel rendelkeznek (ISBN-szám, kiadó, kiadás éve, helye) rendelkeznek, és egyértelműen elkülönülnek az egyes tanulmányok, azok szerzője feltűntetésre kerül, pontosan beazonosítható.
5. Könyv akkor tekinthető tudományosnak, ha tartalmaz új tudo­mányos eredményeket, illetve szintetizáló jelleggel, új személettel foglal össze valamely szakterületet. Egy szakkönyv (v. könyvrészlet) tudományos teljesítményként való elfogadásáról a TDT dönt. Alapfeltétele, hogy lektorált legyen, és hivatalosan terjesztésre kerüljön. A könyvnek rendelkeznie kell minden könyvészeti kellékkel: ISBN-szám, kiadó megnevezése, kiadás helye, kiadás éve.
6. A szakmai teljesítmények értékelése – minőségük és terjedelmük alapján – maximált kreditpontok szerint történik. A kreditpontok min. 20 000 karakter terjedelmű teljesítményekért adhatók. A TDT döntése alapján az ½ ív terjedelmet el nem ért publikációs teljesítmények a jelzett kreditpontok 20-90%-ával értékelhetők, az azt meghaladókért – a maximum értékig – arányosan több kreditpont is adható.

Folyóiratcikk kreditértéke:

Tudományos könyv, könyvrészlet kreditértéke:

Egyéb teljesítmények kreditértéke:

Társszerzős publikációk esetén az egy szerzőre jutó kreditpontok értéke:

A független hivatkozás értéke 1 kredit tanulmányonként.

4.3.2. Konferencián való részvételre vonatkozó előírások

Az abszolutórium megszerzéséhez

1. legalább négy konferencián való előadással igazolt részvétel, ebből
2. legalább egy idegen nyelven tartott előadás, nem magyar anyanyelvűeknek legalább egy Magyarországon és legalább egy külföldön tartott előadás

szükséges.

A  részvétel igazolása meghívóval, programfüzettel, illetve a szervezői igazolással történhet az előadás diasorának és/vagy absztraktjának csatolálásával. A részvétel finanszírozása a hallgató feladata, illetve egyetemi és egyéb támogatások igénybevételéhez a doktori iskola segítséget nyújt.

Konferencia-előadások kreditértéke

4.3.4. Az oktatásban való részvétel szabályai

A Doktori Iskola a tudományos és az oktatási tevékenységet kölcsönösen hasznosnak tekintik, ezért kreditpontokkal jutalmazza a felsőoktatásban, a doktorandusz szakmai témájához kapcsolódó, folyamatos oktatási tevékenységet (előadások, szemináriumok, etc. órarend szerinti tartását). Az oktatási tevékenység szakmai tudományos programnak való megfeleléséről a témavezető nyilatkozik.

Az oktatási tevékenység a fogadó intézménytől az oktatásban való részvételről szóló igazolással, lehetőség szerint az oktatási munkáról és az aktivitásról szóló tanszékvezetői vélemény csatolásával számolható el.

Oktatásban való részvétel kreditértéke

Külföldön oktatásban való részvétel (tantárgy címe, tematikája, igazolás a tanszékvezetőtől az oktatásról) való részvétel kétszeres szorzóját adja a fenti krediteknek. Külföldön tartott egyetemi előadások, vagy egy-egy szeminárium értékelésre kerül, megfelelő igazolás alapján, beszámítható az oktatásnál.

4.3.5. Kutatásban való részvétel szabályai, kreditértéke

A részvételt a program vezetője igazolhatja a feladat megnevezésével, a részvétel időtartamával és a kutatási produktum (részjelentés, résztanulmány, adatfeldolgozás, interjúk, stb.) megjelölésével. A pontos kreditértékeket a Doktori Iskola vezetője határozza meg, a kutatási program jellege és eredményessége alapján.

4.3.6. Külföldi tanulmányút beszámítása

Az egyéni kutatómunkához kapcsolódó külföldi tanulmányút elszámolható, annak mértéke függ az időtartamtól (1 hónapnál rövidebb 6 kredit, 1-3 hónap között 10 kredit, 3 hónapnál hosszabb 14 kredit).

Külföldön nyári egyetemen, vagy speciális szemináriumon való részvétel elszámolható kutatómunkának, a rendező akkreditált felsőoktatási intézmény igazolása alapján az ajánlott kreditérték beszámításra kerül.

4.3.7. Doktori (kutatói) szeminárium

Doktori (kutatói) szemináriumot a doktoranduszok oktatóik és egymás előtt tartanak meg, beszámolva kutatásaik részeredményeiről, elvi-kutatásmódszertani törekvéseikről. Doktori szemináriumok tartására minden évben tavasszal van lehetőség, a Doktori Iskola vezetője által meghatározott időszakban. Doktori (kutatói) szeminárium tartása 10 kreditpont. A doktori (kutatói) szeminárium tartása opcionális.

4.3.8. Egyéb teljesítmények beszámítása

A doktori iskola egyéb teljesítményekért is adhat 2-8 kreditpontot. Egyéb teljesítményként számolható el különösen – de nem kizárólagosan – a külföldi vagy hazai vendégelőadók által tartott tudományos szakmai előadásokon történt leigazolt aktív részvétel. Az egyéb teljesítmények beszámításáról, a hozzájuk kapcsolódó kreditértékről a témavezető állásfoglalása alapján a Doktori Iskola vezetője dönt.

5. A hallgatók önértékelése

A hallgatóknak minden tanév végén írásos önértékelést kell készíteniük a Doktori Iskola honlapján közzétett formanyomtatvány használatával. Az önértékelés az iskola tevékenységéről alkotott véleményt is tartalmazza.