A Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának létrehozása a több mint két évszázados múltra visszatekintő győri jogászképzés régóta várt, méltó kiteljesedését jelentette, hiszen tevékenysége, küldetése szoros összefüggésben áll a győri jogászképzés célkitűzéseivel. Mária Terézia 1776-ban emelte a királyi rangra az ekkor már évtizedek óta létező győri akadémiát, mely 1849-ig működött.

Rába-part a XVIII. század végén

Egy Rába-parti Oxford születik?

A hivatalosan (átmenetileg) 1850-ben megszüntetett intézményt jelentős helyi kezdeményezések eredményeként a Kiegyezés idejére sikerült újjáéleszteni, amikor is a vallás és közoktatásügyi miniszter 1867. június 30-án kelt 675. sz. közleménye bejelentette a "Győri Kir. Jogakadémia" visszaállítását. Ebben a jogi oktatás és a tudomány művelése azonnal megindult, s az intézmény 1892-ig működött.

A győri jogászképzés a XIX. század folyamán a magyar közélet és tudomány olyan kiemelkedő alakjait tudhatta hallgatói között, mint például Deák Ferenc, a haza bölcse, gróf Batthyány Lajos, Reguly Antal és Mikszáth Kálmán.

A Királyi Jogakadémia megszűnését követően egy évszázadot kellett várni arra, hogy Győr városában újra kezdetét vegye a jogászképzés. Egy 1995-ben született megállapodás értelmében az akkori Széchenyi István Főiskola és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara közös oktatási intézetet, tagozatot hozott létre, ahol évente közel száz jogászhallgató folytathatta tanulmányait, az ELTE hallgatójaként, így a végzett hallgatók az ELTE diplomáját szerezték meg. A jogászképzés újraindulását követő években a győri intézmény deklarált célkitűzése lett egy önálló jogú képzési struktúra akkreditációja, önálló intézményi keretek között. Az Országgyűlés 2001-ben döntött a Széchenyi István Egyetem létrehozásáról, amelynek égisze alatt lehetővé vált az önálló jogú jogászképzés beindítása (újraindítása) mellett a doktori képzési rendszerek, a doktori iskolák akkreditációja is.

2002. január 1-je két szempontból is mérföldkő a győri jogászképzés történetében. Egyfelől ezen a napon született meg a Széchenyi István Egyetem, másfelől – a Magyar Akkreditációs Bizottság fenntartások és feltételek nélküli, teljes körű akkreditációja révén – az új intézmény Jog- és Gazdaságtudományi Kara immár saját jogon végezhette a jogászhallgatók képzését. Az integrált Kar keretei között haladéktalanul megkezdődött a két tudományág együttműködése és egy közös kutatási program kidolgozása. 

A végzett jogászok számára is nyitva álló multidiszciplináris társadalomtudományi doktori képzés 2004 februárjában – „Gazdaság, jog, regionalitás és társadalom az integrálódó Közép-Európában” címmel – indult meg a Széchenyi István Egyetemen (2003/7/II/1/1. számú MAB-határozat). Miként azt meglehetősen sokrétű kutatási programjának elnevezése is jelzi, a Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola mindenekelőtt a közép- és kelet-európai regionális együttműködési lehetőségek, az ösztönző és a gátló tényezők, a gazdasági, a társadalmi és az intézményi kapcsolatok, valamint az ezeket körülvevő – tágabb értelemben vett – jogi és politikai környezet megismerésére és tudományos igényű vizsgálatára vállalkozott.

2007. január 1-jén a Jog- és Gazdaságtudományi Kar helyett két önálló szervezeti egység – a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar és a Deák Ferenc Állam- és Jogtudomány Kar – alakult, melyek keretei között ezen túl külön szervezeti keretek között folyt a jogászok és közgazdászok képzése. A különválás és az önálló jogú graduális képzések megindulása után jogos igényként merült fel mindkét utódintézményben az önálló jogú doktori képzés akkreditálása. Noha a multidiszciplináris keretek között folytatott oktatási és kutatási tevékenység három éve összességében sikeresnek tekinthető – 2007 közepéig a Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskolában tizenhat jogász végzettségű hallgató kezdte meg doktori tanulmányait, közülük 2004 és 2007 között hat fő szerzett abszolutóriumot –, a karok szétválását követően mindkét részről felmerült a saját doktori képzés kialakításának igénye, melynek különös aktualitást kölcsönzött a doktori iskola létesítésének eljárási rendjéről és a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről szóló 33/2007. (III. 7.) Korm. rendelet megjelenése, valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság – 2007 márciusát követően kiadott – doktori iskolák létesítésének és működésének követelményeiről szóló állásfoglalása.  

Rába-part a XXI. század elején

A folyamat lezárásaként a Magyar Akkreditációs Bizottság alapos vizsgálatot követő, 2008/3/VIII/2/129. számú döntésével jóváhagyta Doktori Iskolánk 2008. évi létesítését, tematikáját és követelményrendszerét az állam- és jogtudományok tudományágában (a Magyar Akkreditációs Bizottság besorolása szerint), minek következtében 2008 szeptemberében kezdődhetett meg a doktori képzés az első évfolyammal és a jogelőd Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskolába felvételt nyert joghallgatók átvételével. A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB Testület 2022/3/VIII/4. számú és 2024/4/XXII/9. számú) határozata szerint a Doktori Iskola jelenleg 2027. március 25-ig rendelkezik akkreditációval.