Részletes felvételi tájékoztató 2024 (szerkesztés alatt)
Tájékoztató
a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának képzéseiről és felvételi eljárásáról
1. A doktori képzésről és a Doktori Iskolánkról általában
A győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara mellett 2008 óta működik Doktori Iskola, melynek keretében PhD-fokozat szerezhető az állam- és jogtudományok tudományterületén. A PhD-fokozat önmagában egy tudományos készségeket és kutatási potenciált bizonyító fokozat és cím, amely számos munkakörben, újabban a klasszikus jogászi hivatások területén is előnyt jelent(het), s olykor szükséges előmeneteli követelmény is. Egy PhD fokozat szakmai és társadalmi presztizst ad az életben és a hivatásban, továbbá feljogosít a doktori cím használatára.
Az oktatói-kutatói utánpótlás hagyományos biztosítása mellett képzésünk a klasszikus jogászi hivatások művelőinek figyelmét is felkelti, mert számos szakmai területen komoly tudás bizonyságának tekintik. A bírói és ügyészi pályán és a közigazgatásban a PhD-fokozat megszerzése kvalifikációs és promóciós előnyt jelent, amely az érvényesülést ténylegesen segíti. Ilyen a Kúria elnöke által a PhD hallgatóknak évente kiírt és felfrissített gyakornoki rendszer. Sok esetben a gyakorlati szakember által folytatott tevékenységek (pl. egy polgári ügyszakban érdekelt bíró kutatási témája egy kurrens polgári jogi probléma, amellyel munkája során folyamatosan találkozik) alkalmasak arra is, hogy témájának elméleti oldalát, elemzését fejleszthesse ki PhD-munkájában. Ez a gyakorlatban is jelentős segítséget nyújthat a későbbiekben.
A doktori képzés egy posztgraduális képzés, amely a jogszabályok szerint minimális iskolarendszerű képzésből és emellett döntően kutatási tevékenységből áll (konferencia-előadások, kutatómunka és publikációs aktivitás). Ennek szervezeti – esetleg financiális – kereteiben, ezek megszervezésében nyújt segítséget a Doktori Iskola titkársága. A doktori képzés, a doktori (PhD) fokozat megszerzésének kulcsa egy nívós PhD-disszertáció megvédése.
2. Néhány szóban a három képzési formáról
Az alábbi képzési formákat kínáljuk leendő hallgatóinknak:
A. teljes idejű szervezett képzés, állami ösztöndíjjal
B. teljes idejű szervezett képzés, önköltséges finanszírozási formában
C. egyéni felkészüléses képzés, önköltséges finanszírozási formában
Ezek részletesen:
A.
A teljes idejű (szervezett) nappali képzés, állami ösztöndíjjal: állami ösztöndíjat jelentő (az első két évben havi 140 680 Ft, a második két évben havi 180 680 Ft, kiegészülve esetlegesen egyes oktatási feladatokért kapott megbízási díjjal) képzés, melynek egyik kiemelt célja az oktatói utánpótlás biztosítása; a hallgató ebben az esetben más munkát kivételesen végezhet, viszont jobb esélyekkel pályázhat majd oktatói helyre, és már kezdőként oktatási-kutatási feladatokat végez; a képzés első négy féléve képzési és kutatási szakasz, amikor a hallgató kurzusokon vesz részt, és megkezdi kutatását; ezután egy doktori komplex vizsgát tesz a kutatási témájához kapcsolódó témában, majd ennek sikeres letétele után négy félév kutatási és disszertációs szakasz következik, amikor már mélyebb kutatómunkát végez (konferenciákon vesz részt, publikál, etc.), és ezután két félév alatt a tervek szerint befejezi a doktori disszertációt.
B.
A teljes idejű (szervezett) nappali képzés, önköltséges finanszírozási formában (ezt hívták 2016. előtt levelezős képzésnek): azoknak ajánlott, akik más munkát végeznek (tehát akár a klasszikus jogászi hivatásokat folytatják, akár más helyen dolgoznak), és nem kizárólag oktatói tevékenységben gondolkodnak. Ők lazább kapcsolatban lesznek egyes befogadó tanszékekkel, és tanulmányaik, egyáltalán a publikációs követelmények mérlegelése is arra figyelemmel történik, hogy egyéb tevékenységet folytatnak, más jogviszonyban. A tandíj szemeszterenként 150 000 Ft, viszont a Doktori Iskola számos módszer révén (pályázatokhoz való hozzáférés, Doktori Iskola által szervezett tudományos rendezvényeken való részvétel, kontakt-lehetőségek, etc.) esetleges anyagi segítséget, különböző anyagi forrásokat kínálhat a doktoranduszok részére. A képzés első négy féléve képzési és kutatási szakasz, amikor a hallgató kurzusokon vesz részt, és megkezdi kutatását; ezután egy doktori komplex vizsgát tesz a kutatási témájához kapcsolódó témában. Ennek sikeres letétele után négy félév kutatási és disszertációs szakasz következik, amikor már mélyebb kutatómunkát végez (konferenciákon vesz részt, publikál, etc.), és ezután két félév alatt a tervek szerint befejezi a doktori disszertációt.
C.
Az egyéni képzés, önköltséges finanszírozási formában: amely egy igen laza, inkább kutatáson, tudományos aktivitáson alapuló képzési forma, ahol a hallgató egy előzetes kutatási terv szerint halad, és a felvételhez doktori komplex vizsgát teljesít (abszolvál). Az a célszerű, ha az egyéni képzést választónak kialakult tudományos problémája van, amelyet a komplex vizsgára benyújtott minimum 2, maximum 3 ív terjedelmű dolgozat igazol, és amely a kutatási- disszertációs szakaszban továbbfejleszthető önálló, monografikus témafeldolgozássá. Ezen képzés azoknak ajánlott, akik adott esetben kevesebb időt töltenek Győrben, netán gyermekeik, munkájuk miatt a képzési kurzusokon nemigen akarnak/tudnak jelen lenni, viszont pl. az otthon végezhető tanulmányírást, szakfolyóiratcikkek készítését örömmel és szívesen vállalják, és éreznek is erre affinitást. Azoknak ideális e képzési forma, akik aktívnak érzik magukat a kutatómunkában. A jelentkezés tehát a doktori komplex vizsgára való jelentkezéssel és annak sikeres teljesítésével történik (azaz feltételez egy már önállóan megkezdett kutatómunkát), majd a kutatási és disszertációs szakasz következik, mélyebb kutatómunkával (konferenciákon részvétel, publikálás, stb.). Ezután a tervek szerint befejezi a doktori disszertációt. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az egyéni képzés hallgatóinak ugyanazt a szakmai/tudományos követelményt kell teljesíteniük, mint a szervezett képzésben részt vevő hallgatóknak a képzésük kutatási-disszertációs szakaszában (hiszen az egyéniek ugyanannak a képzésnek a második periódusába kapcsolódnak be).
A komplex vizsga keretében a hallgatónak, illetve az egyéni képzésre jelentkezőnek bizonyítania kell kutatói alkalmasságát, valamint a már elért eredményeit. A komplex vizsga emiatt az alábbi elemekből tevődik össze:
- elméleti rész
- tudomány- és ismeretelméleti, valamint kutatásmódszertani ismeretekről történő beszámoló
- a kutatási témához igazodó, a doktorandusz szaktárgyaihoz kapcsolódó vizsga teljesítése egy fő- és egy melléktantárgyból (a tárgyakat és a hozzájuk kapcsolódó szakirodalmat témavezetői ajánlásra a Doktori Iskola vezetője jelöli ki)
- disszertációs rész
- írásban beadott, legalább 2, legfeljebb 3 szerzői ív (80 000, illetve 120 000 karakter) terjedelmű dolgozat, amely a hallgató/jelentkező fő kutatási témához kapcsolódik, vagy annak önállóan elbírálható része
- a kutatási téma tervezetét, vezérlőelveinek, módszertanának, a disszertáció felépítésének ismertetése.
Mindhárom képzési forma esetében
- a komplex vizsgától számított 4. aktív félév végén eleget kell tenni az abszolutórium feltételeinek (ami meghatározott számú és minőségű publikációt, konferencia-szereplést igényel, (úgynevezett credit pontokban kifejezve)
- a komplex vizsgát követő 30 hónapon belül le kell adni a disszertáció tervezetét, amely az ún. munkahelyi (tanszéki) vita alapját képezi (ennek célja, hogy a disszertáció fejlesztéséhez, esetleges hiányosságainak pótlásához, javításához támpontokat adjon)
- a komplex vizsgát követő három éven belül kell benyújtani a doktori értekezést.
3. A témavezető
A képzés egyik nélkülözhetetlen eleme a témavezető személye, aki segítséget nyújt a képzés folyamán, és habitustól függően figyelemmel kíséri a doktorandusz munkáját. Egyben a doktorandusz egy tanszéki befogadó nyilatkozatot is kap, amely bizonyítja, hogy a tanszék segítségére lesz kutatási együttműködésben, esetlegesen oktatási feladatokkal való megbízás terén is. A hallgató a témavezetővel közösen alakítja ki a kutatási témát, amely minden esetben a hallgató érdeklődési körére, esetlegesen a munkájára, az általa ellátott tevékenységre figyelemmel történik. A témavezető kiválasztásában segítséget nyújtanak a Doktori Iskola honlapján elérhető témakiírások. Ezek általában orientáló célból megjelölt tágabb kutatási irányok ismertetését tartalmazzák, amelyeken belül a leendő témavezető és a jelentkező közösen alakítják ki a pontos kutatási tervet. Témavezető a meghirdetett kutatási témáktól eltérő olyan téma vezetését is vállalhatja, amelyben saját és a tudományági doktori tanács megítélése szerint megfelelő jártassággal bír. A témavezető és a doktorandusz közötti szakmai kapcsolatot nevezzük tutoriális munkának.
4. A felvételi követelményekről
A képzés „bemeneti” követelményei az alábbiak:
4/1. Megfelelő végzettség
A doktori képzésbe állam- és jogtudományi egyetemi diplomával, vagy igazgatástudományi mesterfokozattal rendelkező jelentkezők vehetők fel. A felvételi bizottság javaslatára és a Doktori Iskola Tanácsának lehetősége van egyéb társadalomtudományi mesterfokozatot (például: közgazdasági, szociológiai, történészi, stb.) szerzett jelentkezők felvételére is, akik személyes tudományos képességeikre és közvetlen jogi relevanciájú munkatervükre figyelemmel alkalmasak az állam- és jogtudományi doktori fokozat megszerzésére.
A felvételi eljárás szerinti szemeszterben végzettek jelentkezhetnek, amennyiben sikeres záróvizsgát tesznek és rendelkeznek az oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsgával (a nyelvvizsga bizonyítványt legkésőbb a felvételi elbeszélgetéskor bemutatják).
4/2. Nyelvtudás
A doktori képzésre legalább egy, államilag elismert „B2” szintű komplex (korábban: középfokú C típusú) nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pályázók jelentkezhetnek.
A „B2” szintű komplex nyelvvizsga a következő nyelvekből fogadható el: angol, német, francia, olasz, orosz és spanyol. Az előbbiektől eltérő nyelv tudását igazoló nyelvvizsgák vagy azzal egyenértékű okiratok elfogadását a Doktori Iskola vezetőjénél kell kérelmezni, hivatkozva arra, hogy az érintett nyelv kapcsolódik a disszertáció kutatási témájához. Az abszolutórium kiadásának feltétele az angol nyelv ismerete B2 komplex szinten, vagy azzal egyenértékű okirattal igazoltan.
4/3. A szakterület átfogó ismerete.
A szakterület átfogó ismeretéről a jelentkező korábbi tanulmányai, publikációi, pályája és a a felvételi beszélgetés adnak képet.
5. A jelentkezés menete, a felvételi eljárás
A doktori iskolába való jelentkezés online jelentkezési lap kitöltésével és a hozzá tartozó mellékletek benyújtásával történik. A jelentkezési lap mellett a jelentkezésnél benyújtandó:
- egyetemi oklevél (tanulmányaikat a tárgyévben befejezők esetében leckekönyv) másolata,
- amennyiben van, a szakirányú továbbképzés, szakvizsga, stb. oklevelének másolata,
- nyelvvizsga bizonyítvány(ok) másolata,
- szakmai önéletrajz,
- publikációs jegyzék, konferencia-előadások jegyzéke
- elképzelés az egyéni kutatási irányról (kutatási terv, max. 4000 n), a választott témavezető jóváhagyó nyilatkozatával együtt
- TDK, OTDK és egyéb szakmai díjak másolata,
- tanszéki befogadó nyilatkozat,
- a felvételi eljárási díj befizetését, átutalását tanúsító banki igazolás
A felvételi eljárás díja: 9000 HUF, amely átutalással teljesítendő az alábbiak szerint:
- Kedvezményezett: Széchenyi István Egyetem
- Számlaszám: 10300002-10801842-00014908 (MKB Bank Nyrt)
- Közlemény: „ÁJDI felvételi díj, a hallgató neve (ha nem azonos a befizetővel)"
Külföldön szerzett egyetemi oklevél esetén mellékelni kell az oklevél hiteles másolatát és fordítását, valamint a végzettségi szint elismeréséről szóló határozatot is.
A felvételi anyagokat online kell benyújtani (az űrlap linkje 2024. május 1-je után lesz elérhető).
A jelentkezési határidő:
- a szervezett képzésre: 2024. május 31. (péntek)
- egyéni képzés esetén folyamatosan lehet jelentkezni.
A jelentkezések formai vizsgálatát a Doktori Iskola titkársága végzi. A formailag megfelelő jelentkezést benyújtókat felvételi beszélgetésre hívjuk be. A felvételi beszélgetésen a felvételi bizottság meggyőződik a jelölt átfogó szakmai ismereteiről, doktori munkájával kapcsolatos elképzeléseiről, eddigi tudományos jellegű tevékenységéről, nyelvismeretéről. A jelentkezéseket felvételi bizottság értékeli, rangsorolja; a felvételről a DIT dönt.
A Doktori Iskola felvételi eljárásában az alábbi követelmények és pontszámok alkalmazandók:
- Szakmai intelligencia - max. 40 pont
Egyetemi diploma, oklevél minősítése:
- „Summa cum laude” 20 pont
- „Cum laude” 15 pont
Szakmai intelligencia bizottsági megítélése 20 pont
- Kutatómunkára való alkalmasság - max. 20 pont
Munkaterv értékelése 12 pont
Felvételi elbeszélgetés értékelése 8 pont
- Nyelvismeret (a felvételhez kötelezően előírt nyelvvizsgán túl) - max. 15 pont
- Felsőfokú „C” típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga 15 pont
- Középfokú „C” típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga 10 pont
- Alapfokú „C” típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga 5 pont
- Egyetemi nyelvi záróvizsga 5 pont
- Igazolt kezdeti tudományos és szakmai eredmények - max. 25 pont
Megjelent vagy megjelenésre igazoltan elfogadott publikációk 15 pont
Tudományos konferenciai előadás 10 pont
Tudományos diákköri tevékenység:
- OTDK I-III. helyezés, különdíj 20 pont
- Intézményi TDK I-III. helyezés 5 pont
- Opponencia intézményi vagy országos konferencián 3 pont
Demonstrátori tevékenység 10 pont
Egyéb elismert tudományos tevékenység 10 pont.
Összefoglalva:
A szakmai intelligencia megállapítása során a felvételi bizottságnak figyelembe kell vennie a jelentkező esetleges szakvizsgáját, szakjogászi vagy más igazolt szakmai végzettségét, valamint a doktori képzés és a munkaterv teljesítése szempontjából értékelhető egyéb másoddiplomáját.
Az egyetemi diploma, oklevél minősítéséhez és a nyelvvizsga-bizonyítványokhoz rendelt pontszámok kivételével, a felvételi bizottság – a maximális értékek figyelembe vétele mellett – szabadon mérlegeli a jelentkezőnek adott részpontszámokat.
Az oklevél minősítése az egyetemi tanulmányaikat a tárgyévben befejezők esetében később kerül igazolásra, addig feltételes felvételt nyerhetnek. Esetükben a teljesített záróvizsgák eredményei is figyelembe vehetőek.
A felvételi részpontszámokról a felvételi bizottság többségi szavazással határoz. Szavazategyenlőség esetén új szavazási fordulót kell tartani mindaddig, amíg érvényes döntés nem születik.
A Doktori Iskola Tanácsa a felvételi bizottság javaslata, az ösztöndíj-keretszám és a Kar egyéb lehetőségeinek figyelembevételével dönt a felvételről. A jelentkezőket a Doktori Iskola vezetője írásban értesíti – a szervezett képzésre történő felvételi eljárás esetében várhatóan július végéig.
Az egyéni képzésre jelentkezőknek a jelentkezési lap és mellékletei mellett a komplex vizsgára való jelentkezési lapot kell kitölteniük, valamint a komplex vizsga díjának (35.000 Ft) befizetését is igazolniuk kell.
TOVÁBBI TÁJÉKOZTATÁS
A képzésről és a Doktori Iskola működéséről további információkat találnak a Doktori Iskola honlapján, a felvétellel kapcsolatban pedig a Bemutatkozás/Köszöntő, a Bemutatkozás/Témavezetők és témakiírók és a Felvételi/Témakiírások lapokon. A felvételivel kapcsolatos formanyomtatványokat itt találja.
A képzéssel, jelentkezéssel kapcsolatos kérdések megválaszolásában a Doktori Iskola titkárságának munkatársai állnak szíves rendelkezésükre:
- Dr. habil. Bartkó Róbert PhD, egyetemi docens, a Doktori Iskola titkára:
és
- Oláh Viktória, a Doktori Iskola adminisztrátora: