Felvételi információk

Felvétel az állam- és jogtudományi doktori (PhD) képzésre

(2016. szeptember 1-től hatályos szabályok)

Jelentkezési időszak: minden év május - június közepe (egyéni képzés esetén a felvétel folyamatos).

Felvételre jelentkezni a jelentkezési lap és mellékleteinek benyújtásával lehet a doktori iskola titkáránál.

A doktori képzés formái

(1) A doktori képzés a tudományág sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási, disszertációs és beszámolási tevékenység.

(2) A doktori képzés nappali tagozatos szervezett vagy egyéni felkészüléses képzés keretében folyik. A doktori képzésbe bekapcsolódhat az, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az esetben a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre.

(3) A nappali tagozatos szervezett képzésben résztvevő magyar állampolgárságú, valamint a jogszabály vagy nemzetközi megállapodás alapján velük azonos elbírálás alá eső külföldi állampolgárságú doktoranduszok állami ösztöndíjban részesülhetnek. Az állami ösztöndíjban nem részesülő nappali tagozatos, valamint az egyéni felkészüléses doktoranduszok költségtérítés fizetésére kötelesek.

(4) A Tudományági Doktori Tanács a doktorandusz kérésére engedélyezheti a tagozatok közötti váltást, így a nappali tagozatos hallgató egyéni felkészüléses hallgatóvá, illetve az egyéni felkészüléses hallgató nappali tagozatos hallgatóvá történő átsorolását. A Tudományági Doktori Tanács dönthet továbbá a hallgatók átsorolásáról, amelynek alapján a nappali tagozatos ösztöndíjas hallgató átkerülhet a költségtérítés fizetésére kötelezett hallgatók körébe, valamint a költségtérítés fizetésére kötelezett hallgató átkerülhet a nappali tagozatos állami ösztöndíjban részesülő hallgatók körébe.

10.§ Felvétel a szervezett doktori képzésre

(1) A doktori iskolában folytatott szervezett doktori képzésre évente meghirdetett felvételi eljárás útján lehet felvételt nyerni. A felvétel általános feltételeit a vonatkozó jogszabályok és az Egyetemi Doktori Szabályzat tartalmazzák.

(2) A szervezett doktori képzésben való részvételre a doktori iskola titkáránál, a meghirdetett időpontban, a kitöltött jelentkezési lap és a felvételi eljárási díj befizetését igazoló szelvény benyújtásával lehet jelentkezni.

(3) A külföldön szerzett oklevelet a jelentkező – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően – a jelentkezés előtt köteles elismertetni. A záróvizsga előtt álló egyetemi hallgatók a jelentkezési laphoz a leckekönyv másolatát csatolják. A felvételről szóló döntés e hallgatók esetében feltételes.

(4) A felvételi eljárásra minden év május utolsó és június utolsó hete között, a Tudományági Doktori Tanács által meghatározott időpontban és helyen kerül sor. A felvételi időpontjáról a doktori iskola titkára írásban értesíti a jelentkezőket.

(5) A felvételi eljárás elfogulatlan és pártatlan. Az eljárás során a doktori iskola azonos felvételi követelményeket alkalmaz, függetlenül attól, hogy a jelentkező mely felsőoktatási intézményben szerezte az oklevelét.

(6) A felvételi eljárás a Tudományági Doktori Tanács által felkért, legalább három tagból álló felvételi bizottság előtt zajlik. A felvételi bizottságban kizárólag tudományos fokozattal rendelkező tagok vehetnek részt. A bizottság összeállításánál törekedni kell az állam- és jogtudományok tudományágán belüli főbb kutatási irányok arányos képviseletére.

(7) A felvételi eljárás során a felvételi bizottság megvizsgálja a jelentkező tanulmányi eredményeit és nyelvismeretét, továbbá – a felvételi elbeszélgetés keretében – véleményt formál szakmai intelligenciájáról, doktori tanulmányaival kapcsolatos elképzeléseiről és értékelhető tudományos jellegű tevékenységéről.

(8) A felvételi bizottság pontokkal értékeli a jelentkezők teljesítményét. A felvételi eljárás során a jelentkező legfeljebb száz pontot szerezhet. A felvételhez a maximális pontszám legalább hatvan százalékának elérése szükséges,.

(9) A felvételi bizottság a jelentkezőket az elért pontszám alapján rangsorolja, és a rangsort a Tudományági Doktori Tanács elé terjeszti. A Tudományági Doktori Tanács a felvételi bizottság által felállított rangsorra és a rendelkezésre álló felvételi keretszámokra figyelemmel – a dékán véleményének kikérését követően – döntést hoz a jelentkezők felvétele tárgyában. A döntés lehet:

a)      felvétel állami ösztöndíjas, nappali tagozatos szervezett doktori képzésbe,

b)      felvétel költségtérítéses, nappali tagozatos szervezett doktori képzésbe,

c)      felvétel költségtérítéses egyéni felkészüléses képzésre,

d)      a jelentkezés elutasítása.

(10) A doktori képzésbe állam- és jogtudományi egyetemi diplomával, vagy igazgatástudományi mesterfokozattal rendelkező jelentkezők vehetők fel. A felvételi bizottság javaslatára és a Tudományági Doktori Tanács egyedi mérlegelése alapján lehetőség van továbbá olyan társadalomtudományi mesterfokozatot szerzett jelentkezők felvételére is, akik személyes tudományos képességeikre és közvetlen jogi relevanciájú munkatervükre figyelemmel alkalmasnak tűnnek az állam- és jogtudományi doktori fokozat megszerzésére.

(11) Külföldi állampolgárok az Egyetem Doktori Tanácsa által meghatározott feltételekkel vehetnek részt a szervezett doktori képzésben.

(12) A felvétel tárgyában hozott döntésről a doktori iskola titkára írásban tájékoztatja a jelentkezőket. A felvételi értesítésben a felvételt nyert jelentkezőt tájékoztatni kell arról, hogy személyes adatait mely szervek és milyen célból fogják kezelni.

(13) A felvételi követelményeket és az elérhető pontszámok megoszlását a jelen működési szabályzat melléklete tartalmazza.

11.§ A doktori képzés

(1) A doktori iskola részletes tanterv alapján folytatja a szervezett doktori képzést. A doktori képzés tantervét a Tudományági Doktori Tanács fogadja el. A tanterv tartalmazza a képzés célját, a tantárgyak és az oktatók listáját, valamint a megszerezhető kreditpontokat és azok megoszlását. A tanterv a doktori iskola tanulmányi és vizsgaszabályzatának mellékletét képezi.
 
(2) A doktori képzés követelményrendszerének egységesítése érdekében a Tudományági Doktori Tanács irányelveket fogadhat el.
 
(3) A doktori képzés tantervének keretei között, a doktorandusz és a doktori témavezető együttműködésével kidolgozott – a doktori iskola vezetője által jóváhagyott – munkaterv határozza meg a doktorandusz által a tanulmányok során elvégzendő munkát.

(4) A doktori képzésben résztvevő nem jogászi végzettségű doktoranduszokkal szemben támasztott tanulmányi és vizsgakövetelmények mindenben megegyeznek a jogász végzettségű hallgatókkal szemben támasztott követelményekkel.

(5) A doktori képzésre vonatkozó részletszabályokat az Egyetemi Doktori Szabályzat és a doktori iskola tanulmányi és vizsgaszabályzata tartalmazza.

12.§ Az egyéni felkészülés

(1) A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az esetben a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és sikeres teljesítésével jön létre. A doktori képzés során a komplex vizsgát követően a fokozatszerzési eljárásban a hallgató a kutatási és disszertációs szakasz teljesítésével vesz részt, amelynek célja a doktori fokozat megszerzése.

(2) Az egyéni képzésre való jelentkezés a doktori komplex vizsga sikeres letétele esetén folyamatos. A Tudományági Doktori Tanács a sikeres doktori komplex vizsga letétele után bármikor döntést hozhat az egyéni felkészüléses képzésre jelentkező felvétele tárgyában.

(3) Az egyéni felkészülésre vonatkozó további részletszabályokat az Egyetemi Doktori Szabályzat tartalmazza.

13.§ Nyelvi követelmények

(1) A doktori iskolába való felvétel előfeltétele egy idegen nyelv ismeretének állami „C” típusú középfokú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése útján való igazolása. A felvételhez megkívánt minimális nyelvismeretért a felvételi eljárás során pontszám nem adható. A további nyelvismeretért a jelen működési szabályzat felvételi követelményekről és elérhető pontszámokról szóló mellékletében meghatározott számú pont adható. A további nyelvismeret igazoltnak tekinthető, ha a nem magyar anyanyelvű doktorandusz anyanyelve az Európai Unió valamely hivatalos nyelve, és e szakasz (2) bekezdésében foglaltaknak a doktorandusz eleget tett.

(2) Az idegen nyelvek ismeretét egy nyelvből (angol, német, francia, orosz, spanyol, olasz) legalább középfokú „ C” vagy B2 szintű „C” típusú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, vagy más, a vonatkozó jogszabályokban szabályozottak alapján elismert egyenértékű bizonyítvánnyal kell igazolni.

(3) A nem magyar anyanyelvű doktoranduszoknak legalább egy idegen nyelv ismeretét kell a (2) bekezdésben foglaltak szerinti nyelvvizsgával igazolniuk. A nem magyar anyanyelvű doktorandusz anyanyelve nem tekinthető a jelen bekezdés szerinti idegen nyelvnek.

(4) Különös méltánylást érdemlő esetekben a (3) bekezdés alkalmazásától a Tudományági Doktori Tanács eltekinthet a felvételi eljárás során, ha a hallgató közép- vagy felsőfokú tanulmányait az adott nyelven végezte, és ezt közokirattal vagy az oktatási intézmény által kiadott egyéb okirattal igazolja.

14.§ A doktori komplex vizsga

(1) A komplex vizsgát nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság legalább három tagból áll, a tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a Széchenyi István Egyetemmel. A vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár vagy Professor Emeritus vagy MTA Doktora címmel rendelkező oktató, kutató. A vizsgabizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó doktorandusz témavezetője.

(2) A komplex vizsga sikeres teljesítése a feltétele annak, hogy a doktorandusz a kutatási-disszertációs szakaszba léphessen. A komplex vizsga négy elemből tevődik össze: egyik eleme a tudomány- és ismeretelméleti, valamint kutatásmódszertani ismeretekről történő beszámoló. Második eleme a kutatási témához igazodó, a doktorandusz szaktárgyaihoz kapcsolódó elméleti rész teljesítése (az első két rész a doktori komplex vizsga elméleti része). Harmadik eleme a hallgató írásban beadott dolgozata, amely fő kutatási témájához kapcsolódik, vagy annak önállóan elbírálható része. Itt legalább 2, legfeljebb 3 szerzői íves terjedelem (80 000, illetve 120 000 karakter terjedelem) az elvárt minimális követelmény. A komplex vizsga negyedik eleme, hogy a hallgató kutatási témája egészének tervezetét, vezérlőelveit, módszertanát ismertesse (a harmadik és negyedik rész a doktori komplex vizsga disszertációs része). Egészében a doktori komplex vizsgának bizonyítania kell a doktorandusz kutatói alkalmasságát, valamint a már elért eredményeit.

(3) Az doktori komplex vizsga elméleti részének lehet írásbeli része is, amelyről a Tudományági Doktori Tanács dönt.

(4) A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti és disszertációs részét. A komplex vizsgáról szöveges értékelést is tartalmazó jegyzőkönyv készül. A vizsga eredményét a vizsga napján ki kell hirdetni. A komplex vizsga sikeres, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg. Sikertelen elméleti vizsgarész esetén a vizsgázó az adott vizsgaidőszakban további egy alkalommal megismételheti a vizsgát a nem teljesített tárgy(ak)ból.

(5) A doktori komplex vizsgát vagy annak részeit szövegesen, a 14.§ (4) bekezdése alapján kell értékelni. A doktori komplex vizsga vagy annak részeinek értékelése beleszámít a doktori fokozat minősítésébe.

Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Eseménynaptára

Szenátusi ülés 2016. szeptember 26. 14:00 - 16:00
Téli záróvizsga időszak kezdete (jogász) 2016. szeptember 28. 08:00 - 09:00
Levelezős konzultációs hétvége 2016. szeptember 30. 08:00 - 2016. október 1. 18:00
Kutatók Éjszakája 2016. szeptember 30. 13:30 - 2016. október 1. 00:00
Szakirányválasztás 2016. október 3. 00:00 - 2016. október 8. 00:00