Általános tájékoztató PhD-hallgatók számára

A fokozatszerzési eljárás legfontosabb, szakmai szempontból leggyümölcsözőbb, legizgalmasabb, és a jelölt későbbi életpályája szempontjából is meghatározó mozzanata a disszertáció védése. A sikeres védés számos esetben a jelölt pályájának egy korszakát lezárja és egy új szakaszát nyitja meg, melynek során a régi szakmai közösségüket többen el is hagyják, s amelynek révén szinte mindenki egy új szakmai közösségbe lép.

A „védés” mint kifejezés a tudományos fokozatszerzés középkori és koraújkori eredetére utal, amikor is a promotiot a dissertatio feletti nyilvános disputatio előzte meg, amire az akkori principalisok invitatiot bocsátottak ki, tehát bizonyos körben nyilvános volt. A disputatio része volt a jelölt által kifejtett tézisek opponensek általi vitatása, a pro és contra érvek megfogalmazása, valamint az argumentumok előterjesztése, igazolása és cáfolata. Tanulmányaik befejezése előtt jogi területen a doktor-jelölteknek három feladatot kellett teljesíteniük:

• a doktori kollégium arra kijelölt tagjai előtt szigorlatot kellett tenniük általános jogi ismereteikről (tentamen),
• egy vizsgán az azelőtt véletlenszerűen kiválasztott szöveghelyeket kellett elemezniük (puncta), és
• egy vita keretében nyilvánosan meg kellett védeniük a téziseiket (disputatio pro gradu).

Miután a tézisek ma már jelentős részben tényeket is tartalmaznak, a tézisek megvédése argumentumok mellett bizonyos tények létének vagy hiányának a bizonyítására is kiterjednek. Általában: középkori és koraújkori disszertáció-védések óta sok minden megváltozott, ám a mai eljárás jó néhány szempontból őrzi a régi „jó gyakorlatok” egyes elemeit.

Raphaelo Santi: A disputa (vagy: Disputa az oltáriszentségről és számos más címen is) (részlet). Vatikáni Múzeum, Stanza della Segnatura. 1510/11, freskó, 770x500 cm.

A „disszertáció védése” ma valójában két szakmai vitát jelent: egy műhelyvitát (más néven kutatóhelyi vitát vagy előzetes szakmai vitát), mely értelemszerűen a jelölt kutatóhelyén zajlik, és egy nyilvános vitát amire a Doktori Iskola keretei között kerül sor, s ami a formális fokozatszerzési eljárás része. A két vita két-két opponens felkérése mellett történik; bár a műhelyvitán a legtöbb doktori képzésben az opponenseket „felkért hozzászólónak” nevezik. Szinte doktori iskolánként változik az, hogy a felkért hozzászólók és a hivatalos nyilvános vita opponenseinek a személye mennyire változik; a legtöbb szabályozás szerint a műhelyvita egyik felkért hozzászólója lesz a nyilvános vita opponense is. Ugancsak nagy az eltérés abban, hogy akár az opponenseknek, akár a bizottsági tagoknak milyen aránya lehet az intézmény (a doktori iskolát fenntartó egyetem) munkatársa (belső tagok), illetve milyen arányban kell őket más egyetemek és/vagy kutatóintézetetek köréből (külső tagok) felkérni.   

A műhelyvitát a jelölt kutatóhelye, jellemzően a tanszéke szervezi, a nyilvános vitát a – jelölt témavezetőjének aktív közreműködésével – a Doktori Iskola.

Az alábbiakban a védésnek a fokozatszerzés menetével kapcsolatos általános és eljárási, néhány vonatkozásában technikai kérdéseikről adunk rövid tájékoztatást. Javasoljuk, hogy az itt nem érintett további részleteket minden hallgatónk érdeklődje meg témavezetőjétől, a Doktori Iskola munkatársaitól és idősebb pályatársaitól. Javasoljuk továbbá azt is, hogy a jelöltek az itt röviden jelzett részleteket is ellenőrizzék le a rájuk vonatkozó (!) szabályzatokban – ezek részletessége és időbeli változásai ugyanis olyan sok változathoz vezetnek, hogy egy ilyen rövid összefoglalóban szinte lehetetlen minden hallgatóra vonatkozóan összefoglalni a szabályokat. A legfontosabb szabályzati helyekre az ismertető végén utalunk.

A MŰHELYVITA

A műhelyvita a tervezett doktori értekezés előzetes, azon tanszék által szervezett szakmai vitája, amelyhez a hallgató kapcsolódik. Azzal kezdődik, hogy hallgató a Doktori Iskola titkárságán leadja a disszertáció tervezetét (a legutolsó szabályok szerint jellemző módon: egy elektronikus és két nyomtatott példányban), valamint téziseit (a legutolsó szabályok szerint jellemző módon: egy elektronikus és 10 nyomtatott példányban). Ezt követően a jelölt – (a jelenleg hatályos szabályzat szerint) a témavezetője javaslata alapján, a Doktori Iskola vezetőjének közvetítésével (a 2019 előtt felvett hallgatók e tekintetben vizsgálják meg a rájuk vonatkozó szabályzatot) – kéri, hogy a Doktori Iskola Tanácsa (DIT) jelölje ki számára a szakmai vita elnökét és a két előbíráló személyét, valamint (szóban vagy írásban) azt, hogy az illetékes tanszék szervezze meg számára a kutatóhelyi vitát. A vita elnökének, valamint a két előbírálónak már ebben a szakaszban is legalább doktori (PhD) fokozattal kell rendelkezniük.  A műhelyvitán – a vita vezetőjén, a témavezetőn és az előbírálókon kívül – legalább négy tudományos fokozattal rendelkező személynek kell részt vennie.

A két előbírálóból az egyiknek – az intézmény (egyetem) munkavállalói szempontjából – „külsősnek” kell lennie. Az előbírálóknak a Doktori Iskola és a jelölt irányában formálisan nem kell előzetes írásbeli véleményt leadniuk, de a szokások szerint ezt rendszerint megteszik: véleményüket többnyire egy héttel a vita időpontja előtt elküldik a Doktori Iskolának, amely azt továbbítja a jelöltnek. Az előzetes írásbeli vélemény formailag kötetlen szakmai anyag, de a bírálók – ugyancsak rendszerint – nyilatkoznak benne arról, hogy javasolják-e a dolgozat nyilvános vitára való kitűzését, s ha igen, akkor változatlanul-e vagy valamilyen változtatás(ok) után. A vitáról a Doktori Iskola ajánlott mintája szerint jegyzőkönyv készül; a jegyzőkönyvvezető felkéréséről az elnök gondoskodik.

A műhelyvitán a jelölt 15-20 percben bemutatja téziseit, majd a témavezetőnek van lehetősége rövid értékelést adni a jelölt munkájáról (bár ez nem kötelessége, s vannak témavezetők, akik nem kívánják ezzel befolyásolni a vitát). Ezt követően az előopponensek ismertetik értékeléseiket, az elnök pedig – ha terjedelmi okból szükséges, rövidítve – felolvassa a vita napjáig beérkezett írásos véleményeket. Ezután azok a jelenlévők nyilvánítanak véleményt, akik a jelölt tudományágában legalább doktori (PhD) fokozattal rendelkeznek. A vitaülésen az ilyen fokozattal nem rendelkezők is részt vehetnek; sőt gyakori is, hogy a jelölt évfolyam- és pályatársai érdeklődőként részt is vesznek a műhelyvitán. A műhelyvita rendjét (a kérdések és hozzászólások sorrendje, az azokra adott válaszok „összegyűjtése” vagy promt megadása, stb.) az elnök alakítja ki. A vélemények és hozzászólások után a jelölt összefoglalóan válaszol, melyet adott esetben további vita követhet.

A véleményeknek és az azt követő esetleges hozzászólásoknak az alábbi kérdésekre kell kitérnie:

(1) vélemény arról, hogy a dolgozat változtatásokkal, vagy azok nélkül alkalmas-e a nyilvános védésre bocsátásra;

(2) a változtatási javaslatok esetén ezek rövid összefoglalása;

(3) mely tézisek tekinthetők a jelölt önálló tudományos munkájának;

(4) mely tézisek jelentenek új tudományos eredményt.

Ezeket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

A vitát követően a műhelyita alapvetően három döntést hozhat: a dolgozat

(A) változatlan formában nyilvános védésre bocsátható;

(B) kisebb, az elhangzott javaslatok szerinti módosításokkal bocsátható nyilvános védésre;

(C) a benyújtott („jelenlegi”) formájában nem bocsátható nyilvános védésre.

F. Lippi: Szent Tamás disputája (másként: Szt. Tamás legyőzi az eretnekeket) (részlet). 1489/91, freskó, kb. 902 x 628 cm, Santa Maria sopra Minerva, Carafa kápolna, Róma

Az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola korábbi Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának 4. §-a a műhelyvitáról a következőket tartalmazta:  „A műhelyvitával kapcsolatos különös rendelkezések

4. §

(1) Az értekezés tervezetét (a műhelyvitára bocsátandó doktori értekezést) és a hozzá kapcsolódó tézisfüzet tervezetet az Egyetemi Doktori Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban meghatározott formában a vita időpontja előtt legalább 40 nappal le kell adni a doktori iskola titkáránál.

(2) A műhelyvitára meg kell hívni a doktori iskola tanácsának tagjait, a kar és a doktori iskola oktatóit és témavezetőit, a doktori iskola doktoranduszait, továbbá a tudományterület egyetemen kívüli résztvevőit, a társkarok szakmailag illetékes oktatási szervezeti egységeit. A műhelyvitát úgy kell megszervezni, hogy azon – a vita vezetőjén, a témavezetőn és az előbírálókon kívül – legalább négy tudományos fokozattal rendelkező oktató vagy kutató részt vegyen.

(3) A műhelyvitára szóló meghívókat a vita időpontja előtt legalább 30 nappal a vita lefolytatására illetékes szervezeti egység (tanszék, vagy a doktori iskolával együttműködési kapcsolatban álló kutatóhely) vezetője küldi ki. A meghívók kiküldéséről tájékoztatni kell a doktori iskola titkárát, aki a meghívót az értekezés és a tézisfüzet tervezeteivel együtt a doktori iskola honlapján is közzéteszi.

(5) A munkahelyi vitán meg kell győződni arról, hogy a doktori értekezés a formai követelményeknek megfelel, hiteles adatokat tartalmaz, és tudományos eredményeit a szerző érte el. A munkahelyi vita vezetője nem lehet a szervezett doktori képzésben részt vett szerző doktori témavezetője. A munkahelyi vitán legalább két előre felkért előbíráló (előopponens) véleményét ismertetni kell. Az előopponensek közül legfeljebb az egyik lehet személyében azonos a hivatalos bírálókkal.

(6) A munkahelyi vita Széchenyi István Egyetemen kívüli lefolytatásához a DIT előzetes hozzájárulása szükséges. Az erre vonatkozó indokolt kérelmet az illetékes szervezeti egység kijelölésére irányuló kérelemmel együtt kell előterjeszteni.”

A VÉGLEGES DISSZERTÁCIÓ BENYÚJTÁSA

A műhelyvita tapasztalatai és az ott felvetődő szempontok alapján a disszertánsok a legtöbb legtöbb esetben kisebb-nagyobb mértékben átdolgozzák és kiegészítik a dolgozatukat. Amikor ezzel elkészülnek, a disszertációt benyújtják a Doktori Iskola titkárságán. Ezzel egyben jelentkeznek doktori fokozatszerzési eljárásra, és amennyiben a jelentkezést a Doktori Iskola elfogadja, megkezdik doktorjelölti jogviszonyukat. A doktori fokozatszerzési eljárásban részt vevő személy a doktorjelölt. (A hallgatói és a doktorjelölti viszony ilyen különválasztásának az egyik indoka az, hogy doktorjelölt lehet az is, aki nem vett részt doktori képzés első két évében, s a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy mesterfokozatot szerzett, és teljesítette a doktori képzés követelményeit, illetve – a tanulmányaikat a 2016/17. tanévben, illetve azt követően megkezdők – a komplex vizsgát.) A disszertáció benyújrása mellett a jelentkezőnek le kell adnia a tézisfüzetet, továbbá számos kiegészítő iratot.

A doktori értekezést a nyilvános vitára 3 bekötött példányban kell benyújtani a doktori iskola titkáránál. A 3 bekötött példányon túl még annyi példányt köteles benyújtani, hogy az értekezés közzétehető legyen a kari könyvtárban és a bírálóbizottság minden tagjának kiküldhető legyen. Ezeket a példányokat nem szükséges beköttetni, de célszerű összefűzni. – Az értekezéshez mellékelni kell az értekezés téziseit magyar nyelven 30, angol nyelven 10 példányban. A tézisek A/5 formátumban készülnek füzetszerűen összekötve.  – A doktori értekezés egészét, valamint annak magyar és angol nyelvű téziseit elektronikus módon (digitálisan, pendrive-on, CD-n vagy más adathordozón, MSWord.dokumentumként és lehetőleg pdf formátumban is) is be kell nyújtani.

A disszertációval együtt számos egyéb dokumentumot és igazolást is le kell adni. Így

• a munkahelyi vita jegyzőkönyvét,
• a doktori komplex vizsga jegyzőkönyvét
• a témavezető nyilatkozatát: a 2016 előtt kezdődött képzés esetén a szigorlati tárgyakra és a szigorlati bizottság tagjaira vonatkozó javaslatát
• a témavezető nyilatkozatát: az opponensekre és a bírálóbizottság tagjaira vonatkozó javaslatával
• részletes tudományos életrajzot (egy vázlatos és egy folyamatos szöveges változatban; az utóbbit, melyet a vita alkalmával ismertetnek, egyes szám 3. személyben írva)
• a nyelvvizsgákról szóló igazolást (amennyiben arra még nem került sor)
• az egyetemi oklevél hiteles másolatát vagy az oklevelet és egyszerű másolatát együtt (külföldön szerzett oklevél esetén a honosítási dokumentumot),
• a doktori képzésben szerzett abszolutórium dokumentumát,
• idegen nyelvű eljárás engedélyezése iránti esetleges kérelem (ha szükséges),
• publikációs és hivatkozási jegyzéket (az MTMT-ből nyomtatva)
• a konferencia-előadások jegyzékét,
• az eljárási díj befizetésének igazolását (Neptun-befizetés) (a disszertáció védésével kapcsolatos díjat  a Térítési Szabályzat legutóbbi módosítása bizonyos csoportokra nézve eltörölni tervezi),
• amennyiben a jelentkező a SZE ÁJDI-ben végzett: igazolás arról, hogy sem a könyvtár felé, sem a költségtérítés tekintetében, sem más módon nincs tartozása,
• nyilatkozatot arról, hogy a jelöltnek (ugyanezen tudományszakon) 2 éven belül nem volt sikertelenül lezárt doktori eljárása

Figyelem! A fenti dokumentumok és igazolások pontos litáját minen jelentkezőnek le kell ellenőriznie a rá vonatkozó szabályzatban, és a listát célszerű előzetesen leegyzeztetni a Doktori Iskola titkárságán. Különösen a 2016 előtti és 2016 utáni képzés különbségeire javasoljuk az odafigyelést.

Tájékoztatóul jelezzük, hogy vannak doktori iskolák, ahol ezek mellett kérnek még:

• a dolgozat eredetiségére vonatkozó és a szerzői jogokkal kapcsolatos nyilatkozatot,
• a műhelyvita jegyzőkönyve alapján történt fontosabb módosítások listáját,
• a disszertáció formai követelményeknek történő megfelelőségére vonatkozó nyilatkozatot,
• a disszertáció alapját szolgáló közlemények jegyzékét,
• a könyvtár által leigazolt könyvtári adatlapot,
• a jelölt munkáltatói igazolását.

Az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola ilyen nyilatkozatokat és igazolásokat nem kér.

Fontos! A fenti dokumentumokat a védés tervezett napja szempontjából olyan időpontban kell leadni, hogy a disszertációt és a téziseit, valamint a meghívót a szabályzat szerint legalább 30 nappal a vita napja előtt elektronikusan is közzé kell tenni a Doktori Iskola titkárságán keresztül.

A marburgi disputáció, 1529 (Luther és Zwingli vitája). A zürichi nagytemplom  (Grossmünster) kapujának egyik kazettája; készítette Otto Münch (1885–1965).

(SZIGORLAT)

Azok a pályázók, akik olyan időpontban kezdték meg tanulmányaikat (2016 előtt), hogy a rájuk vonatkozó szabályok szerint még nem kellett komplex vizsgát tenniük, a műhelyvita és a nyilvános vita között, de már az az ún. fokozatszerzsi eljárás keretében két tárgyból szigorlatot tesznek. Mind a szigorlati főtárgy, mind a melléktárgy az értekezés témájával áll kapcsolatban, azokat – a témavezető javaslatának megismerése mellett – a DIT határozza meg.

A zürichi disputáció 1523-ban (Zwingli nézeteinek kifejtése). A metszet 1600 körül készült. Forrás: Sigmund Widmer: 1484 Zwingli 1984. Zürich, TVZ, 1984.

A NYILVÁNOS VITA

A doktori értekezés (disszertáció, tézis) nyilvános védésére az EDT által meghatározott bírálóbizottság előtt kerül sor. A bírálóbizottság elnökből, titkárból, 2 bírálóból, valamint további 3 tagból áll. A bizottság tagjainak legalább 1/3-a nem állhat foglalkoztatási jogviszonyban a Széchenyi István Egyetemmel. A bizottság valamennyi tagjának legalább doktori fokozattal (PhD) kell rendelkeznie. Az elnök egyetemi tanár, professor emeritus, vagy MTA doktora címmel rendelkező oktató, kutató lehet. A bizottságban nem lehet tag a jelölt témavezetője, közeli hozzátartozója, valamint az, akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el.

A vita a következőképpen zajlik. A nyilvános vitát az elnök nyitja meg, majd a jelölt nevének és az értekezés címének bejelentésével jelzi a tudományos ülés célját, bemutatja a bizottságot, és megállapítja, hogy a jelölt a nyilvános védés előfeltételeit teljesítette. Ezt követően a titkár – miután elindította a jelenléti ívet – az önéletrajz alapján ismerteti a jelölt szakmai életútját. Ezután a jelölt témavezetője nyilatkozhat a jelöltről, s röviden annak munkájáról; sok esetben azonban a témavezetők ilyenkor még formailag sem folynak be a vitába és nem tesznek nyilatkozatot, vagy csak nagyon röviden, az udvariasság kedvéért szólnak, elsősorban a kutatás jellegéről.  

A nyilvános védés érvényességéhez legalább az egyik opponensnek személyesen is jelen kell lennie a vitán. Elutasító véleményt adó opponens jelenléte kötelező.

A protokolláris részt követően a jelölt az elnök felkérésére ismerteti téziseit (magyar nyelven), legfeljebb 20 percben. Ezt követi az opponensi vélemények ismertetése, melyeket a nyilvános vita esetén az opponensek rendszerint egy héttel a vita előtt megküldtek a Doktori Iskolának. Ezután a titkár ismerteteti az egyéb, levélben vagy emailben beérkezett véleményeket és hozzászólásokat. Az elnök döntésétől függően a dolgozatot korábban megismerő jelenlévők is tehetnek fel kérdéseket kifejthetik véleményüket.  A jelölt válaszol az opponensek észrevételeire, kérdéseire és más hozzászólásokra. Az elnök megkérdezi az opponenseket (s ha volt ilyen, az egyéb felszólalókat), hogy elfogadják-e a jelölt válaszait.

A védésen meg kell győződni arról, hogy a dolgozat eredményei hitelesek-e, és hogy azok a jelölt eredményei-e.

A vita lezárásával az elnök ideiglenesen berekeszti az ülést, s bejelenti, hogy a bizottság visszavonul döntésre, szavazásra. (A körülményektől függően olykor a bizottság marad a teremben és a közönség, illetve a jelölt kint várakoznak). Miután a jelölt és az érdeklődők visszatértek az eredményhirdetésre az elnök ismerteti a bizottság döntését: a védés eredményét, és a döntés rövid indokolását. Gyakori, hogy a titkár ismerteti a bizottság határozatának hosszabb indokolását is. A határozat a fokozat odaítélésére vagy annak hiányában az eljárás befejezésére vonatkozó javaslatban áll. Az elnök lezárja az ülést (a nyilvános védés), majd a titkár kinyomtatja a jegyzőkönyvet, amelyet a bizottság minden (online védés esetén: jelenlévő) tagja aláír.

A bizottság titkos szavazással dönt, minden tag 1–5. pont szerinti értékkel szavaz. A Széchenyi István Egyetem Egyetemi Doktori Tanácsa elé akkor tehető előterjesztés a fokozat odaítélésére, ha a leadható szavazatok legalább 66,66%-a azt támogatta, és az értekezésre senki sem szavazott 1 ponttal. Az eredmények az alábbiak lehetnek:

– 100%–90% „summa cum laude”

– 89,99%–80% „cum laude”

– 79,99–66,66% „rite”.

A nyilvános védést követően, a Doktori Iskola Tanácsa (DIT) dönt arról, hogy a Doktori Iskola vezetője mint a DIT elnöke tegyen-e előterjesztést az Egyetemi Doktori Tanácsnak (EDT) a doktori fokozat odaítélésére.

Filippino Lippi: Simon mágus disputája Szent Péterrel és Szent Pállal Nero császár (54–68) előtt. Részlet

1481/82, freskó, 230 x 598 cm, Santa Maria del Carmine, Brancacci kápolna, Firenze

Az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola korábbi Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának 5. §-a a műhelyvitáról a következőket tartalmazza:  „A nyilvános vitával kapcsolatos különös rendelkezések:

5. §

 (1) A bírálóbizottság elnöke az Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi tanára vagy DSc. fokozattal rendelkező kutatója. A két hivatalos bíráló egyike sem áll munkaviszonyban a Széchenyi István Egyetemmel.

(2) A bírálóbizottság valamennyi pozíciójára (elnök, bíráló, titkár, tag) póttag is jelölhető és felkérhető.

(3) Amennyiben a felkért bíráló határidőre, majd azt követő felszólításra véleményét nem készíti el, helyette – póttag hiányában – a DIT új hivatalos bírálót jelöl.

EGYÉB SZEMPONTOK

A disszertácó védésével kapcsolatban felvetődhek további, elvi jelentőségű szempontok is, melyek közül kettőt jelzünk itt utalásszerűen. Részletes kifejtésükre a Doktori Iskola különböző fórumain kerülhet sor. Az egyik a disszertáció nyilvánossá tétele, ami akkor vethet fel problémát, ha az várhatóan kiadásra kerül, és valamely könyvkiadó – üzleti szempontból – kifogásolja a dolgozat előzetes nyilvánosságát. Ezúton jelezzük, hogy az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola nem tekint el a disszertáció nyilvánossá tételétől, eltérően egyes doktori iskoláktól még abban az értelemben sem, hogy a dolgozatot csak egyetemi informatikai hálózat ún. belső gépeiről lehetne megismerni. –  A másik a disszertáció eredetiségének kérdése. Az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola a disszertáció eredetiségét jogi és tudományetikai kérdésnek tekinti, s minden prolémás esetben a jogi előírások és a legszigorúbb akadémiai szakmai etikai szabályok szerint jár el.

SZABÁLYZATI ELŐÍRÁSOK

Még egyszer felhívjuk a figyelmet, hogy néhány eljárási szabály annak függvényében változik, hogy a jelölt mikor kezdte meg a tanulmányait. Ugyanilyen fontos, hogy a Doktori Iskola működésével kapcsolatos szabályzat mellett az Egyetemi Doktori Szabályzat rendelkezései is irányadók minden fokozatszerzési eljárásra! – Alább Doktori Iskolánk Tanulmányi és vizsgaszabályzatának (TVSZ) megfelelő helyeire utalunk.

Paolo Veronese:  Vita a doktorokkal a Templomban [más ismert címmel: A fiatal Jézus a hittudomány doktoraival a Templomban].

1560 körül, olaj, vászon, 236 x 430 cm, Prado, Madrid. Történet (háttérismeret): itt.