A DIT tagjai (szavazati joggal):

Belső tagok - törzstagok szavazati joggal:

Dr. Lamm Vanda, akadémikus, professor emerita

Dr. Takács Péter DSc., egyetemi tanár, a Doktori Iskola vezetője

Dr. Kovács Gábor PhD, egyetemi tanár

Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit CSc., egyetemi tanár

Dr. Smuk Péter PhD, egyetemi tanár

Külső tagok - szavazati joggal:

Dr. Bándi Gyula DSc., egyetemi tanár (PPKE)

Dr. Blaskó Béla CSc., egyetemi tanár (NKE)

Dr. Menyhárd Attila PhD, egyetemi tanár (ELTE)

A Doktori Iskola hallgatóinak képviselője - szavazati joggal:

Dr. Biczi Dorottya, PhD-hallgató

Állandó megívottak (tanácskozási joggal):

A Doktori Iskola további törzstagjai:

Dr. Bencze Mátyás PhD, egyetemi tanár

Dr. Stumpf István CSc., egyetemi tanár

Dr. Ferencz Jácint PhD, habilitált egyetemi docens

Dr. Erdős Csaba PhD, egyetemi docens

Dr. Szegedi András PhD, egyetemi docens

A Doktori Iskola korábbi vezetői

Dr. Szigeti Péter DSc., professor emeritus, a Doktori Iskola korábbi vezetője

Dr. Verebélyi Imre DSc., professor emeritus, a Doktori Iskola korábbi vezetője

A Doktori Iskola tudományos titkára

Dr. habil. Bartkó Róbert PhD. habilitált egyetemi docens

A DF Állam- és Jogtudományi Kar vezetői

Dr. Hulkó Gábor PhD, egyetemi docens, nemzetközi és tudományos ügyekért felelős dékánhelyettes

Dr. Knapp László PhD, egyetemi docens, oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes 

Dr. habil. Ferencz Jácint PhD, habilitált egyetemi docens, szakfelelős (Munkaügyi- és társadalombiztosítási igazgatási MA)

Dr. Göndör Éva PhD, egyetemi docens, szakfelelős (Munkaügyi- és társadalombiztosítási igazgatási BA)

Dr. Karácsony Gergely PhD,  egyetemi docens, szakfelelős (Jogi FOSZK)

Dr. Nogel Mónika PhD, egyetemi docens, szakfelelős (Igazságügyi igazgatási BA)

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

16.§

(5) A doktori képzés szervezése és a doktori fokozat odaítélése (a továbbiakban: doktori eljárás) a felsőoktatási intézmény doktori tanácsának [a Széchenyi István Egyetemen: az Egyetemi Doktori Tanács] joga. Az intézmény doktori tanácsa tudományterületenként – ezen belül a felsőoktatási intézmény doktori szabályzatában meghatározott tudomány-, illetve művészeti ágakban – tudomány-, illetve művészeti ági doktori tanácsot hozhat létre. [A Széchenyi István Egyetemen tudományági doktori tanácsok nem működnek; a korábbi állam- és jogtudományi TDT egyes feladatait az Egyetemi Doktori Tanács, más feladatait a Doktori Iskola Tanácsa látja el.] ...

A 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet

(a Doktori Iskolák Tanácsairól általában) 

10. §

(1) A doktori iskola vezetőjének munkáját segítő testületként létrehozható a doktori iskola tanácsa, amelyet a doktori iskola törzstagjai választanak, tagjait pedig a doktori tanács bízza meg és menti fel.

(2) A doktori iskola tanácsa

• a) jóváhagyja a doktori témakiírók, témavezetők és a doktori iskola oktatóinak személyét;
• b) javaslatot tesz a meghirdetésre javasolt doktori témákra;
• c) jóváhagyja a doktori téma kiírója témahirdetését;
• d) jóváhagyja a doktorandusz doktori témáját;
• e) végzi a képzés közbeni teljesítményértékelést.

Egyetemi Doktori Szabályzat (EDSZ)

(a DIT konkrét összetételéről és alapvető feladatairól)

5. §

(1) A DIT tagjainak kiválasztásakor biztosítani kell, hogy a tagok egyharmada, de legalább két tag ne legyen foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az Egyetemmel. E bekezdés alkalmazásában az intézmény Professor Emeritusa a felsőoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban álló személynek minősül. A DIT tagjait a doktori iskola törzstagjai választják, tagjait az EDT [Egyetemi Doktori Tanács] bízza meg és menti fel. Megbízatásuk, amely 3 évre szól, korlátozás nélkül többször megújítható.

(2) A DIT összetételére az alábbi szabályok irányadók:

a) egy tudományágban működő doktori iskola esetén a DIT szavazati jogú tagjai: öt fő egyetemi tanár, akik közül legfeljebb egy fő emeritált professzor, továbbá három fő foglalkoztatási jogviszonyban nem álló egyetemi tanár, valamint egy fő doktorandusz képviselő;

b) két tudományágban működő doktori iskola esetén a DIT szavazati jogú tagjai: tudományáganként három fő egyetemi tanár, akik közül összesen legfeljebb egy fő emeritált professzor, továbbá három fő foglalkoztatási jogviszonyban nem álló egyetemi tanár, valamint egy fő doktorandusz képviselő;

c) három tudományágban működő doktori iskola esetén a DIT szavazati jogú tagjai: tudományáganként három fő egyetemi tanár, akik közül összesen legfeljebb egy fő emeritált professzor, továbbá négy fő foglalkoztatási jogviszonyban nem álló egyetemi tanár, valamint egy fő doktorandusz képviselő.

(3) A DIT elnöke a Doktori Iskola vezetője.

(4) A DIT tagja az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat adott tudományághoz tartozó képviselője, aki szavazati joggal rendelkezik

(5) A DIT működésére vonatkozó részletes előírásokat a Doktori Iskola működési szabályzata tartalmazza azzal, hogy a DIT-ben való munkában nincs lehetőség helyettesítésre, a szavazati jog nem átruházható.

(6) A DIT a 2.§ (12) bekezdésében [lásd lejjebb] az EDT-től átvett feladatkörökön túl ellátja az alábbiakat:

a) évente meghatározza a doktori képzés kereteit (programokat, témacsoportokat, témákat, vagy egyéb szervezeti és működési formákat),

b) dönt a doktori képzésbe történő felvételről és javaslatot tesz az állami ösztöndíjak odaítélésére,

c) meghatározza a Doktori Iskola jellegének megfelelő képzési követelményeket és azok kreditértékeit,

d) jóváhagyja az egyéni felkészülési terveket,

e) javaslatot tesz az EDT-nek a külföldi állampolgárok doktori képzésben való részvételének feltételeire,

f) elbírálja a képzésben résztvevők halasztási kérelmeit, és döntéséről tájékoztatja az EDT-t, g) dönt a külföldi részképzés keretében végzett tevékenység beszámításáról,

h) engedélyezi a doktori képzéshez illeszkedő szakterületen a párhuzamos képzésben való részvételt,

i) meghatározza az átvétel és az áthallgatás feltételeit, és kérelemre dönt az átvétel vagy az áthallgatás engedélyezéséről,

j) kérelemre dönt a doktori eljárás megindításáról, az idegen nyelvű eljárás engedélyezéséről,

k) kijelöli és felkéri az előzetes szakmai vita elnökét, előbírálóit, a témavezető javaslatának figyelembevételével,

l) kijelöli a műhelyvitát megrendező szervezeti egységet,

m) javaslatot tesz az EDT-nek a doktori fokozat odaítélésére vagy a sikertelen eljárás lezárására,

n) kérelem alapján javaslatot tesz az EDT-nek a kitüntetéses doktorrá avatásra,

o) a pályakövetés keretében figyelemmel kíséri a doktori fokozatot szerzett személyek elhelyezkedését.

(7) Az EDT számára a DIT határozatait a Doktori Iskola vezetője terjeszti elő.

(8) A DIT maga alakítja ki ügyrendjét, működési kereteit és a doktori iskola képzési tervét, amelyeket az EDT hagy jóvá. A DIT szükség szerint, de legalább negyedévente tart ülést.

(9) Az DIT ügyviteli feladatait a Doktori Iskola adminisztrátora látja el.

(10) A DIT munkáját titkár segítheti, aki tudományos fokozattal rendelkező oktató

----------

a fenti utalás tartalma:

EDSZ 2. §: Az Egyetemi Doktori Tanács (EDT)

...

(11) bekezdés: Az EDT a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel összhangban:

(a) …

(l) javaslatot tesz a meghirdetésre javasolt doktori témákra;

(m) jóváhagyja a doktori téma kiírója témahirdetését;

(n) jóváhagyja a doktorandusz doktori témáját;

(o) végzi a képzés közbeni teljesítményértékelést.

(12) bekezdés: Az EDT a jelen szabályzat 2.§ (11) bekezdés l)-o) pontjaiban foglalt jogosítványait, valamint a doktori témakiírók, témavezetők és a Doktori Iskola oktatói személyének jóváhagyását a Doktori Iskola Tanácsokra ruházza át.

Az ÁJDI Szervezeti és Működési Szabályzata (a DIT működésével kapcsolatban)

A DIT működésének különös szabályai

8. §

A DIT összehívása

(1) A DIT üléseire a tagokon kívül meg kell hívni az Állam- és Jogtudományi Kar dékánját, dékánhelyetteseit és szakvezetőit, akik tanácskozási joggal vehetnek részt a DIT ülésein. A Doktori Iskola titkára tanácskozási joggal vesz részt a DIT ülésein. A DIT elnöke más személyeket is meghívhat a DIT ülésére.

(2) A DIT-t az elnök hívja össze írásban, vagy elektronikus úton (e-mailben). A DIT tagjai és az állandó meghívottak ebből a célból közlik a Doktori Iskola titkárságával elektronikus elérhetőségüket (e-mail címüket). Új e-mail cím bejelentéséig a korábban megadott címre küldött meghívót szabályszerűnek kell elfogadni.

(3) Amennyiben a DIT elnöke akadályoztatott a DIT összehívásában, a DIT titkára jogosult a DIT összehívására. Ebben az esetben a DIT elnökének akadályoztatásának fennállását a titkár által összehívott ülésén a DIT-nek is meg kell erősítenie. A megerősítő döntés feltétele a DIT szabályszerű összehívásának és az ülés folytatásának.

(4) A DIT ülésére szóló meghívót legkésőbb az ülést megelőző 5. munkanapon kell megküldeni a napirend megjelölésével. A napirendekhez tartozó indokolt előterjesztéseket legkésőbb az ülést megelőző 2. munkanapon kell megküldeni.

A DIT tanácskozása

(5) A DIT tanácskozóképes, ha azon a szavazati jogú tagok közül legalább 3 jelen van. A DIT ülésén a DIT titkára jelenléti ívet és jegyzőkönyvet vezet. A titkár távollétében a jegyzőkönyvet a DIT legfiatalabb tagja vezeti. A jegyzőkönyvet az ülést követően az ülés vezetője és a jegyzőkönyv-vezető aláírásukkal hitelesítik. Az ülésen való részvétel lehetőségét elektronikus eszköz útján is biztosítani kell. Azokat a szavazati jogú tagokat, akik elektronikus eszköz útján vesznek részt az ülésen, a tanácskozóképesség megállapítása szempontjából jelenlévőként kell számításba venni. A DIT ülése folyamatos kép-, és hangkapcsolatot biztosító telekommunikációs eszköz használata mellett is megtartható.

(6) A DIT üléseit az elnök vezeti. Az elnök távollétében az ülésen személyesen megjelent legidősebb szavazati jogú tag vezeti az ülést. Az ülésvezető a DIT ülésének kezdetén meggyőződik a tanácskozóképesség fennállásáról.

Döntéshozatal

(7) Csak olyan kérdésben hozható döntés, amelyet a DIT ülésén is megvitat. A DIT döntéseit nyílt vagy titkos szavazással hozza. Titkos szavazást kell tartani a személyi vonatkozású kérdésekben. Szavazni „igen”-nel, „nem”-mel, „tartózkodom”-mal, illetve pontozással lehet. Szavazatot leadni személyesen a DIT ülésén, illetve távszavazás útján – levélben vagy elektronikus úton – lehet. Telekommunikációs eszköz használatával megtartott ülésen a szavazás elektronikus felületen történik.

(8) A távszavazás iránti igényét a DIT tagja az ülést megelőző 2. munkanapig jelezheti a DIT titkáránál. A DIT titkára írásban, vagy e-mailben megküldi a tag számára a szavazólapo(ka)t, illetve pontozólap(ok)at, illetve tájékoztatja az online szavazás felületének elérhetőségéről.

(9) Távszavazás útján érvényes szavazatot leadni úgy lehet, hogy az az ülést megelőző munkanap 18.00 óráig megérkezzen a DIT titkárságára. A DIT titkára az ülés jelenléti ívén feltünteti azt, hogy kitől érkezett be távszavazat. Az a tag, aki távszavazásban érvényes szavazatot adott le, a DIT ülésén akkor sem szavazhat, ha azon személyesen megjelenik, vagy azon elektronikus eszköz útján vesz részt.

(10) Titkos távszavazás esetén az előzetesen postai vagy elektronikus úton megküldött szavazólap (pontozólap) kitöltött, papíralapú változatát egy lezárt, címzetlen borítékba (belső borítékba) kell helyezni, melyet ezután egy második, lezárt borítékba kell helyezni, amelyen jelezni kell a levél címzettjét, a doktori iskola titkárságát. A doktori iskola titkárságán a külső levél felbontásra, majd megsemmisítésre kerül, és a belső borítékot a DIT ülésén tartott szavazás során a szavazóurnába kell helyezni. A felbontásnál és a szavazólapok (pontozólapok) összesítésénél, megszámolásánál a levélben megküldött szavazatot a többi szavazattal össze kell keverni, míg a szavazólapot (pontozólapot) tartalmazó borítékot meg kell semmisíteni.

(11) A DIT tagja titkos távszavazás esetén is lemondhat az előző bekezdésben rögzített eljárásról: a szavazólapot (pontozólapot) elektronikus úton – szkennelve, e-mailben –, vagy levélben, belső boríték nélkül is eljuttathatja a doktori iskola titkárságára. Elektronikus úton megküldött szavazat esetén a doktori iskola titkársága gondoskodik a szavazólap (pontozólap) nyomtatásáról. A levélben érkezett, illetve a doktori iskola titkársága által kinyomtatott szavazólapot ilyen esetben is a DIT ülésén tartott szavazás során kell az urnában elhelyezni. Telekommunikációs eszköz használata mellett megtartott ülés szavazásának eredményét az elektronikus felület segítségével a Doktori Iskola adminisztrátora összegezi a DIT jegyzőkönyvében.

(12) A DIT ülésén a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik, eredményét – a távszavazás keretében leadott szavazatokat is figyelembe véve – a DIT ülésén ki kell hirdetni és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A DIT ülésén a titkos szavazás a DIT titkára által előkészített szavazólap(ok) segítségével történik. A szavazólapo(ka)t a DIT titkára a szavazásra jogosult tagok részére a jelenléti ív aláírásával egyidejűleg adja át abban az esetben, ha a DIT adott tagja távszavazatot nem adott le. Személyes titkos szavazás esetén szavazatot a szavazólap urnába történő dobásával lehet leadni. A szavazást követően haladéktalanul meg kell állapítani a szavazás eredményét, amelyet az ülésen ki kell hirdetni és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(13) A döntés érvényes, ha a DIT szavazati jogú tagjainak legalább egynegyede érvényes szavazatot adott le. Eredményes a szavazás, ha az érvényes szavazatok többségét az egyik válaszlehetőségre („igen”-re vagy „nem”-re) adták le. Eredményes a pontozás, ha annak alapján a válaszlehetőségek között sorrend alakítható ki.  A tartózkodást a szavazatok (pontok) összesítése során nem kell figyelembe venni.

(14) A szavazás eredménytelenség esetén addig ismételtethető, amíg eredményes döntés nem születik. Személyi kérdésekben szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Amennyiben a megismételt szavazáson is szavazategyenlőség születik, a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni. Az ülésvezető a megismételt szavazást követően bármikor dönthet úgy, hogy az újabb ismételt szavazástól eredmény nem várható. Ebben az esetben a következő DIT napirendjére kell tűzni a kérdést, kivéve, ha addigra okafogyottá válik. A titkos szavazás is megismételhető.

A DIT-tagok megbízatásának megszűnése

(15) A DIT-tagok megbízatása megszűnik:

a) a doktori iskola megszűnésével,

b) a tag halálával,

c) a megbízatási idő lejártával,

d) a megbízatás Egyetem Doktori Tanácsa általi visszavonásával,

e) a törzstagi tisztség megszűnésével,

f) a szavazati jogú külső tag egyetemi közalkalmazottá válásával,

g) a tag általi lemondással.

(a szövegre kattintva megnyílnak a jelzett honlapok és szabályzatok)

Az Egyetemi Doktori Tanács honlapja

Az Egyetemi Doktori Tanács tagjai

*

Szabályzatok (az ÁJDI honlapján)

*

A Széchenyi István Egyetemen fokozatot szerzettek listája  (itt az Országos Doktori Tanács honlapja nyílik meg,  s ha a keresőbe írja az egyetem nevét, majd kiválasztja a doktori iskolát, megismerheti az ott fokozatot szerzettek listáját)

A tiszteletbeli doktorok listája

*