Előzmények célok

A Doktori Iskola előzményei és a megalakulás folyamata


A Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának létrehozása a több mint két évszázados múltra visszatekintő győri jogászképzés régóta várt, méltó kiteljesedését jelentette, hiszen tevékenysége, küldetése szoros összefüggésben áll a győri jogászképzés célkitűzéseivel. Mária Terézia 1776-ban emelte a Királyi Jogakadémia rangjára az ekkor már hat évtizede működő Királyi Jogakadémiát. Az 1892-ig működő intézmény a magyar tudomány és közélet olyan kiemelkedő alakjait is hallgatói között tudhatta, mint például Deák Ferenc, a haza bölcse, gróf Batthyány Lajos, Reguly Antal és Mikszáth Kálmán.

A Királyi Jogakadémia megszűnését követően egy évszázadot kellett várni arra, hogy Győr városában újra kezdetét vegye a jogászképzés. Egy 1995-ben született megállapodás értelmében az akkori Széchenyi István Főiskola és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara közös oktatási intézetet, tagozatot hozott létre, ahol évente közel száz jogászhallgató folytathatta tanulmányait, az ELTE hallgatójaként, így a végzett hallgatók az ELTE diplomáját szerezték meg. A jogászképzés újraindulását követő években a győri intézmény deklarált célkitűzése lett egy önálló jogú képzési struktúra akkreditációja, önálló intézményi keretek között. Az Országgyűlés 2001-ben döntött a Széchenyi István Egyetem létrehozásáról, amelynek égisze alatt lehetővé vált az önálló jogú jogászképzés beindítása (újraindítása) mellett a doktori képzési rendszerek, a doktori iskolák akkreditációja is.

2002. január 1-je tehát két szempontból is mérföldkő a győri jogászképzés történetében. Egyfelől ezen a napon született meg a Széchenyi István Egyetem, másfelől – a Magyar Akkreditációs Bizottság fenntartások és feltételek nélküli, teljes körű akkreditációja révén – az új intézmény Jog- és Gazdaságtudományi Kara immár saját jogon végezhette a jogászhallgatók képzését. Az integrált Kar keretei között haladéktalanul megkezdődött a két tudományág együttműködése és egy közös kutatási program kidolgozása. 

A végzett jogászok számára is nyitva álló multidiszciplináris társadalomtudományi doktori képzés 2004 februárjában – „Gazdaság, jog, regionalitás és társadalom az integrálódó Közép-Európában” címmel – indult meg a Széchenyi István Egyetemen (2003/7/II/1/1. számú MAB-határozat). Miként azt meglehetősen sokrétű kutatási programjának elnevezése is jelzi, a Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola mindenekelőtt a közép- és kelet-európai regionális együttműködési lehetőségek, az ösztönző és a gátló tényezők, a gazdasági, a társadalmi és az intézményi kapcsolatok, valamint az ezeket körülvevő – tágabb értelemben vett – jogi és politikai környezet megismerésére és tudományos igényű vizsgálatára vállalkozott.

2007. január 1-jén a Jog- és Gazdaságtudományi Kar helyett két önálló szervezeti egység – a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar és a Deák Ferenc Állam- és Jogtudomány Kar – alakult, melyek keretei között ezen túl külön szervezeti keretek között folyt a jogászok és közgazdászok képzése. A különválás és az önálló jogú graduális képzések megindulása után jogos igényként merült fel mindkét utódintézményben az önálló jogú doktori képzés akkreditálása. Noha a multidiszciplináris keretek között folytatott oktatási és kutatási tevékenység három éve összességében sikeresnek tekinthető – 2007 közepéig a Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskolában tizenhat jogász végzettségű hallgató kezdte meg doktori tanulmányait. Közülük 2004 és 2007 között hat fő szerzett abszolutóriumot –, a karok szétválását követően mindkét részről felmerült a saját doktori képzés kialakításának igénye, melynek különös aktualitást kölcsönzött a doktori iskola létesítésének eljárási rendjéről és a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről szóló 33/2007. (III. 7.) Korm. rendelet megjelenése, valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság – 2007 márciusát követően kiadott – doktori iskolák létesítésének és működésének követelményeiről szóló állásfoglalása.  

A folyamat lezárásaként a Magyar Akkreditációs Bizottság alapos vizsgálatot követő, 2008/3/VIII/2/129. számú döntésével jóváhagyta Doktori Iskolánk 2008. évi létesítését, tematikáját és követelményrendszerét az állam- és jogtudományok tudományágában (a Magyar Akkreditációs Bizottság besorolása szerint), minek következtében 2008 szeptemberében kezdődhetett meg a doktori képzés az első évfolyammal és a jogelőd Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskolába felvételt nyert joghallgatók átvételével. A Magyar Akkreditációs Bizottság határozata szerint a Doktori Iskola jelenleg is rendelkezik akkreditációval.

 

Az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola célja


A Doktori Iskola ugyan önálló szervezeti egysége a Széchenyi István Egyetemnek, viszont a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karral való szoros együttműködés keretei között elkötelezett a hazai (és nemzetközi) jogtudomány fejlesztése, a Kar személyi feltételeinek javítása és nemzetközi hírnevének öregbítése iránt. Fontos céljának tekinti továbbá a magas színvonalú oktatói utánpótlás biztosítását, és ekként a minőségi jogászképzés hosszútávra történő megalapozását.

Mindezen célok sikeres és folyamatos megvalósítására kizárólag egy összetett és szigorú minőségi kritériumokra épülő feltételrendszer útján nyílt lehetőség. Alapítóinak elképzelései szerint a Doktori Iskolát a legfelkészültebb oktatók és a legkiválóbb hazai, határon túli magyar és külföldi doktoranduszok színvonalas alkotó együttműködése, intenzív közös kutatómunkája és hatékony pályázati tevékenysége jellemzi, e szellemben kezdte meg, és azóta is eszerint végzi tevékenységét a Doktori Iskola valamennyi munkatársa és hallgatója.

A Doktori Iskola eddigi történetét végigkíséri egy markáns célkitűzés, mégpedig a gyakorlat-orientált, sok vonatkozásban tutoriális képzési elemekkel kiegészített képzési forma megvalósítása, kiemelt célunk a gyakorlat felé nyitás, amely a klasszikus jogászi hivatásrendek (bírák, ügyészek, ügyvédek, közigazgatási szakemberek) képviselőinek bevonását jelenti a képzés és a hallgatók szintjén egyaránt. A doktori képzésben a klasszikus jogtudományi doktori témák mellett az államtudományok (pl. politikatudomány, igazgatási és szervezéstudományok) is hangsúlyos szerepet játszanak. A doktori képzés elméleti jellegű és gyakorlatot segítő kutatási témákat is kínál, és egyben egyes módszertani tárgyak gondozásával segíti elő a kutatói készségek és képességek növelését, színvonalasabbá tételét.

A minőségi oktatók és témavezetők alkotta személyi állomány a garancia arra, hogy a Doktori Iskola hallgatói aktívan és sikeresen vegyenek részt a hazai és nemzetközi tudományos közéletben. A hallgatói létszám lehetővé teszi a témavezetőkkel való konzultáció hangsúlyosabb megjelenítését, egyfajta tutoriálisabb szerepfelfogás erősítését, amely ma már mindinkább elengedhetetlen követelménynek és hatékonyságot növelő faktornak tekinthető.

Doktori képzésünk olyan módon kívánja végezni alapvetően tudományos-kutatási jellegű tevékenységét, hogy az ennek eredményeként felhalmozott tudás – oktatóink és hallgatóink közvetítésével – a gyakorlat számára is hasznosítható legyen, és adott esetben értékes segítségül szolgáljon a joggyakorlat számára is. Hisszük, hogy a kutatási területek elméleti és a gyakorlati aspektusai egymást kölcsönösen kiegészítik, azok maga szintű ötvözése a kutatói kompetenciákat nagyban fejleszti, ezáltal biztosítva az elméleti és gyakorlati szakemberek fogékonyságát az állam- és jogtudományi problémák megismerésére, megértésére és megoldására. Végül, de nem utolsó sorban, a Doktori Iskola kivételes lehetőségeit a páratlanul előnyös földrajzi fekvés (Győr elhelyezkedésére kétségtelenül igaz azon sokszor hangoztatott felvetés, hogy a Budapest-Bécs-Pozsony háromszög középpontjában található a város) és az ebből adódó kitűnő regionális kapcsolatok fizikai és – talán nem túlzás ezt állítani – szellemi közelsége is nagyban erősíti, ennek előnyeit a hallgatókkal megismertetjük, az ezekhez való hozzáférést pedig igyekszünk biztosítani.

Az alapítók meggyőződése szerint az intézmény személyi feltételei, oktatási és kutatási tevékenysége, követelmény- és minőségbiztosítási rendszere, továbbá hazai és nemzetközi kapcsolatai megfelelő garanciával szolgáltak, és szolgálnak arra nézve, hogy a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája a magyar felsőoktatásban, a posztgraduális képzések között is nevet szerzett és elismert tudományos műhelyei közé emelkedett.

Tovább

Képzési terv

Az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola képzési terv

(2016. szeptember 1-től hatályos szabályok)

A doktori képzés formái

(1) A doktori képzés a tudományág sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási, disszertációs és beszámolási tevékenység.

(2) A doktori képzés nappali tagozatos szervezett vagy egyéni felkészüléses képzés keretében folyik. A doktori képzésbe bekapcsolódhat az, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az esetben a komplex vizsga teljesítésével jön létre.

(3) A nappali tagozatos szervezett képzésben résztvevő magyar állampolgárságú, valamint a jogszabály vagy nemzetközi megállapodás alapján velük azonos elbírálás alá eső külföldi állampolgárságú doktoranduszok állami ösztöndíjban részesülhetnek. Az állami ösztöndíjban nem részesülő nappali tagozatos, valamint az egyéni felkészüléses doktoranduszok költségtérítés fizetésére kötelesek.

(4) A Tudományági Doktori Tanács a doktorandusz kérésére engedélyezheti a tagozatok közötti váltást, így a nappali tagozatos hallgató egyéni felkészüléses hallgatóvá, illetve az egyéni felkészüléses hallgató nappali tagozatos hallgatóvá történő átsorolását. A Tudományági Doktori Tanács dönthet továbbá a hallgatók átsorolásáról, amelynek alapján a nappali tagozatos ösztöndíjas hallgató átkerülhet a költségtérítés fizetésére kötelezett hallgatók körébe, valamint a költségtérítés fizetésére kötelezett hallgató átkerülhet a nappali tagozatos állami ösztöndíjban részesülő hallgatók körébe.

10.§ Felvétel a szervezett doktori képzésre

(1) A doktori iskolában folytatott szervezett doktori képzésre évente meghirdetett felvételi eljárás útján lehet felvételt nyerni. A felvétel általános feltételeit a vonatkozó jogszabályok és az Egyetemi Doktori Szabályzat tartalmazzák.

(2) A szervezett doktori képzésben való részvételre a doktori iskola titkáránál, a meghirdetett időpontban, a kitöltött jelentkezési lap és a felvételi eljárási díj befizetését igazoló szelvény benyújtásával lehet jelentkezni.

(3) A külföldön szerzett oklevelet a jelentkező – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően – a jelentkezés előtt köteles elismertetni. A záróvizsga előtt álló egyetemi hallgatók a jelentkezési laphoz a leckekönyv másolatát csatolják. A felvételről szóló döntés e hallgatók esetében feltételes.

(4) A felvételi eljárásra minden év május utolsó és június utolsó hete között, a Tudományági Doktori Tanács által meghatározott időpontban és helyen kerül sor. A felvételi időpontjáról a doktori iskola titkára írásban értesíti a jelentkezőket.

(5) A felvételi eljárás elfogulatlan és pártatlan. Az eljárás során a doktori iskola azonos felvételi követelményeket alkalmaz, függetlenül attól, hogy a jelentkező mely felsőoktatási intézményben szerezte az oklevelét.

(6) A felvételi eljárás a Tudományági Doktori Tanács által felkért, legalább három tagból álló felvételi bizottság előtt zajlik. A felvételi bizottságban kizárólag tudományos fokozattal rendelkező tagok vehetnek részt. A bizottság összeállításánál törekedni kell az állam- és jogtudományok tudományágán belüli főbb kutatási irányok arányos képviseletére.

(7) A felvételi eljárás során a felvételi bizottság megvizsgálja a jelentkező tanulmányi eredményeit és nyelvismeretét, továbbá – a felvételi elbeszélgetés keretében – véleményt formál szakmai intelligenciájáról, doktori tanulmányaival kapcsolatos elképzeléseiről és értékelhető tudományos jellegű tevékenységéről.

(8) A felvételi bizottság pontokkal értékeli a jelentkezők teljesítményét. A felvételi eljárás során a jelentkező legfeljebb száz pontot szerezhet. A felvételhez a maximális pontszám legalább hatvan százalékának elérése szükséges,.

(9) A felvételi bizottság a jelentkezőket az elért pontszám alapján rangsorolja, és a rangsort a Tudományági Doktori Tanács elé terjeszti. A Tudományági Doktori Tanács a felvételi bizottság által felállított rangsorra és a rendelkezésre álló felvételi keretszámokra figyelemmel – a dékán véleményének kikérését követően – döntést hoz a jelentkezők felvétele tárgyában. A döntés lehet:

a)      felvétel állami ösztöndíjas, nappali tagozatos szervezett doktori képzésbe,

b)      felvétel költségtérítéses, nappali tagozatos szervezett doktori képzésbe,

c)      felvétel költségtérítéses egyéni felkészüléses képzésre,

d)      a jelentkezés elutasítása.

(10) A doktori képzésbe állam- és jogtudományi egyetemi diplomával, vagy igazgatástudományi mesterfokozattal rendelkező jelentkezők vehetők fel. A felvételi bizottság javaslatára és a Tudományági Doktori Tanács egyedi mérlegelése alapján lehetőség van továbbá olyan társadalomtudományi mesterfokozatot szerzett jelentkezők felvételére is, akik személyes tudományos képességeikre és közvetlen jogi relevanciájú munkatervükre figyelemmel alkalmasnak tűnnek az állam- és jogtudományi doktori fokozat megszerzésére.

(11) Külföldi állampolgárok az Egyetem Doktori Tanácsa által meghatározott feltételekkel vehetnek részt a szervezett doktori képzésben.

(12) A felvétel tárgyában hozott döntésről a doktori iskola titkára írásban tájékoztatja a jelentkezőket. A felvételi értesítésben a felvételt nyert jelentkezőt tájékoztatni kell arról, hogy személyes adatait mely szervek és milyen célból fogják kezelni.

(13) A felvételi követelményeket és az elérhető pontszámok megoszlását a jelen működési szabályzat melléklete tartalmazza.

11.§ A doktori képzés

(1) A doktori iskola részletes tanterv alapján folytatja a szervezett doktori képzést. A doktori képzés tantervét a Tudományági Doktori Tanács fogadja el. A tanterv tartalmazza a képzés célját, a tantárgyak és az oktatók listáját, valamint a megszerezhető kreditpontokat és azok megoszlását. A tanterv a doktori iskola tanulmányi és vizsgaszabályzatának mellékletét képezi.

(2) A doktori képzés követelményrendszerének egységesítése érdekében a Tudományági Doktori Tanács irányelveket fogadhat el.

(3) A doktori képzés tantervének keretei között, a doktorandusz és a doktori témavezető együttműködésével kidolgozott – a doktori iskola vezetője által jóváhagyott – munkaterv határozza meg a doktorandusz által a tanulmányok során elvégzendő munkát.

(4) A doktori képzésben résztvevő nem jogászi végzettségű doktoranduszokkal szemben támasztott tanulmányi és vizsgakövetelmények mindenben megegyeznek a jogász végzettségű hallgatókkal szemben támasztott követelményekkel.

(5) A doktori képzésre vonatkozó részletszabályokat az Egyetemi Doktori Szabályzat és a doktori iskola tanulmányi és vizsgaszabályzata tartalmazza.

12.§ Az egyéni felkészülés

(1) A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az esetben a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és sikeres teljesítésével jön létre. A doktori képzés során a komplex vizsgát követően a fokozatszerzési eljárásban a hallgató a kutatási és disszertációs szakasz teljesítésével vesz részt, amelynek célja a doktori fokozat megszerzése.

(2) Az egyéni képzésre való jelentkezés a doktori komplex vizsga sikeres letétele esetén folyamatos. A Tudományági Doktori Tanács a sikeres doktori komplex vizsga letétele után bármikor döntést hozhat az egyéni felkészüléses képzésre jelentkező felvétele tárgyában.

(3) Az egyéni felkészülésre vonatkozó további részletszabályokat az Egyetemi Doktori Szabályzat tartalmazza.

13.§ Nyelvi követelmények

(1) A doktori iskolába való felvétel előfeltétele egy idegen nyelv ismeretének állami „C” típusú középfokú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése útján való igazolása. A felvételhez megkívánt minimális nyelvismeretért a felvételi eljárás során pontszám nem adható. A további nyelvismeretért a jelen működési szabályzat felvételi követelményekről és elérhető pontszámokról szóló mellékletében meghatározott számú pont adható. A további nyelvismeret igazoltnak tekinthető, ha a nem magyar anyanyelvű doktorandusz anyanyelve az Európai Unió valamely hivatalos nyelve, és e szakasz (2) bekezdésében foglaltaknak a doktorandusz eleget tett.

(2) Az idegen nyelvek ismeretét egy nyelvből (angol, német, francia, orosz, spanyol, olasz) legalább középfokú „ C” vagy B2 szintű „C” típusú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, vagy más, a vonatkozó jogszabályokban szabályozottak alapján elismert egyenértékű bizonyítvánnyal kell igazolni.

(3) A nem magyar anyanyelvű doktoranduszoknak legalább egy idegen nyelv ismeretét kell a (2) bekezdésben foglaltak szerinti nyelvvizsgával igazolniuk. A nem magyar anyanyelvű doktorandusz anyanyelve nem tekinthető a jelen bekezdés szerinti idegen nyelvnek.

(4) Különös méltánylást érdemlő esetekben a (3) bekezdés alkalmazásától a Tudományági Doktori Tanács eltekinthet a felvételi eljárás során, ha a hallgató közép- vagy felsőfokú tanulmányait az adott nyelven végezte, és ezt közokirattal vagy az oktatási intézmény által kiadott egyéb okirattal igazolja.

14.§ A doktori komplex vizsga

(1) A komplex vizsgát nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság legalább három tagból áll, a tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a Széchenyi István Egyetemmel. A vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár vagy Professor Emeritus vagy MTA Doktora címmel rendelkező oktató, kutató. A vizsgabizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó doktorandusz témavezetője.

(2) A komplex vizsga sikeres teljesítése a feltétele annak, hogy a doktorandusz a kutatási-disszertációs szakaszba léphessen. A komplex vizsga négy elemből tevődik össze: egyik eleme a tudomány- és ismeretelméleti, valamint kutatásmódszertani ismeretekről történő beszámoló. Második eleme a kutatási témához igazodó, a doktorandusz szaktárgyaihoz kapcsolódó elméleti rész teljesítése (az első két rész a doktori komplex vizsga elméleti része). Harmadik eleme a hallgató írásban beadott dolgozata, amely fő kutatási témájához kapcsolódik, vagy annak önállóan elbírálható része. Itt legalább 2, legfeljebb 3 szerzői íves terjedelem (80 000, illetve 120 000 karakter terjedelem) az elvárt minimális követelmény. A komplex vizsga negyedik eleme, hogy a hallgató kutatási témája egészének tervezetét, vezérlőelveit, módszertanát ismertesse (a harmadik és negyedik rész a doktori komplex vizsga disszertációs része). Egészében a doktori komplex vizsgának bizonyítania kell a doktorandusz kutatói alkalmasságát, valamint a már elért eredményeit.

(3) Az doktori komplex vizsga elméleti részének lehet írásbeli része is, amelyről a Tudományági Doktori Tanács dönt.

(4) A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti és disszertációs részét. A komplex vizsgáról szöveges értékelést is tartalmazó jegyzőkönyv készül. A vizsga eredményét a vizsga napján ki kell hirdetni. A komplex vizsga sikeres, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg. Sikertelen elméleti vizsgarész esetén a vizsgázó az adott vizsgaidőszakban további egy alkalommal megismételheti a vizsgát a nem teljesített tárgy(ak)ból.

(5) A doktori komplex vizsgát vagy annak részeit szövegesen, a 14.§ (4) bekezdése alapján kell értékelni. A doktori komplex vizsga vagy annak részeinek értékelése beleszámít a doktori fokozat minősítésébe.


 

Tovább

Oktatók

A Doktori Iskola oktatói

Tovább

Tantárgyi információk

Válassza ki a beiratkozás félévét!
Válassza ki a nyelvet!
Válassza ki a szakot!
Válassza ki a szakirányt!
Válassza ki a tantervet!
 

Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Eseménynaptára

Bejelentkezés a 2018/19. tanév II. félévére 2019. január 24. 06:00 - 2019. február 2. 23:55
Vizsgaidőszak vége 2019. január 26. 00:00 - 01:00
Szenátusi ülés 2019. január 28. 14:00 - 16:00
Méltányossági vizsgák 2019. január 30. 00:00 - 2019. február 2. 23:00