Komplex vizsga
A komplex vizsgára vonatkozó jogszabályok és egyetemi szabályzati előírások
A. A doktori iskolákról [és] a doktori eljárások rendjéről […] szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet szabályai
12. § Egyéni felkészülők esetén
a) a doktori fokozatszerzési eljárás kérelem alapján, a komplex vizsga teljesítésével kezdődik;
b) a doktori iskola működési szabályzatában kell meghatározni a komplex vizsgára történő jelentkezés elfogadásának, illetve a felvételnek a feltételeit;
c) a komplex vizsga sikeres teljesítése esetén a felsőoktatási intézmény elismeri a komplex vizsgára bocsátás feltételéül meghatározott minimum krediteket, azzal, hogy kérelemre az előzetesen megszerzett ismeretek, kompetenciák alapján további krediteket is el lehet ismerni.
12/A. §
(1) A komplex vizsgát - az Nftv. 72. § (5) bekezdésének megfelelően - az Országos Doktori Tanács által meghatározott elvek mentén szükséges megszervezni. A komplex vizsga követelményeit - a doktori iskola működési szabályzatában meghatározott módon - a doktori program meghirdetésekor közzé kell tenni.
(2) A komplex vizsgát nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A bizottság legalább három tagból áll. A kizárólag hitéleti képzést folytató doktori iskola kivételével a bizottsági tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a doktori iskolát működtető intézménnyel. A bizottság elnöke egyetemi tanár, habilitált egyetemi docens, habilitált főiskolai tanár, Professor Emeritus vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora címmel rendelkező oktató, kutató lehet. A bizottság valamennyi tagjának tudományos fokozattal kell rendelkeznie. A bizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó doktorandusz témavezetője.
(3) A komplex vizsga két részből áll:
a) az elméleti részből, amely során a doktorandusz a vonatkozó tudományág, művészeti ág szakirodalmában való tájékozottságáról, aktuális elméleti és módszertani ismereteiről ad számot és
b) a tudományos vagy művészeti előrehaladásról való beszámolásból.
(4) A doktorandusz a sikertelen komplex vizsgát egy alkalommal, ugyanazon vizsgaidőszakban ismételheti meg.
(5) A komplex vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A vizsga eredményét az utolsó vizsgarész napján kell kihirdetni. A komplex vizsga értékelése kétfokozatú, megfelelt vagy nem megfelelt minősítés lehet.
B/1. [Egyetemi] Doktori Szabályzat
12. § [A doktori komplex vizsga]
(1) A Doktori Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat tartalmazza a doktori komplex vizsga részletes szabályozását.
B/2. [Egyetemi] Doktori Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat (a 2020/2021-es tanévben és azt követően doktorandusz jogviszonyt létesítettek esetében)
5. §
…
6) A doktori képzésben legalább 240 kreditet kell szerezni, a képzési idő nyolc aktív félév. A doktori képzés két szakaszból áll: az első négy aktív félév a "képzési és kutatási", a második a "kutatási és disszertációs" szakasz. A negyedik aktív félév végén, a képzési és kutatási szakasz lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri és értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt. A komplex vizsgára vonatkozó szabályokat a 42. § rögzíti
14.§
(1) Az Egyetemmel doktorandusz jogviszonyt az létesíthet, akivel kapcsolatban az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:
a) A Törvényben meghatározott és szabályozott felvételi eljárás (a továbbiakban: felvételi) keretei között az Egyetemre felvételt nyer.
b) A fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A doktorandusz jogviszony ebben az esetben a komplex vizsga sikeres teljesítésével jön létre.
c) Más felsőoktatási intézménnyel fennálló doktorandusz jogviszonyára alapozott kérelmére, a továbbiakban meghatározott szabályok és feltételek szerint az Egyetemre átvételt ny
19.§ [A doktorandusz jogviszony megszűnése]
(1) Megszűnik a doktorandusz jogviszony a doktori képzésben minden külön értesítés nélkül az alábbi esetekben:
…
c) ha a doktorandusz a komplex vizsgát ismételten sem teljesíti, a kötelezettség elmulasztásának, illetve sikertelenségének napján
…
41. §
(1) A doktori képzés során, a negyedik aktív félév végén, a képzés képzési és kutatási szakaszának lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri, értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt.
(2) A doktori képzés során a komplex vizsgát követően a fokozatszerzési eljárásban a doktorandusz a kutatási és disszertációs szakasz teljesítésével vesz részt, amelynek célja a doktori fokozat megszerzése.
(3) Az a doktorandusz, doktorjelölt, aki a doktorandusz, doktorjelölti jogviszonyát a 2016/2017-es tanévet megelőzően létesítette
a) az Nftv. és a 387/2012. (XII.19.) Korm.rendelet 2016. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerint szerezhet doktori fokozatot, vagy
b) jogosult a Korm.rendelet 12. § alapján korábbi doktori tanulmányai elismerése mellett felvételét kérni azzal, hogy az Nftv. 47. § (2) bekezdése szerinti nyolc féléves támogatási időt – a doktori képzésben már igénybe vett támogatási idejére is tekintettel – nem lépheti túl.
Johann Peter Hasenclever (1810–1853): Hieronymus Jobs a vizsgabizottság előtt. 1840.
Olaj, vászon, 74.8 cm x 90.7 cm . Neue Pinakothek, München
42. § [A doktori komplex vizsga]
(1) A doktori komplex vizsgát a negyedik aktív félév végén, a képzési és kutatási szakasz lezárásaként kötelező teljesíteni. Ennek hiányában a doktorandusz jogviszony az adott félév vizsgaidőszakának utolsó napjával megszűnik.
(2) Ha a szervezett képzésben komplex vizsgára jelentkező doktorandusz a negyedik aktív félév végére nem rendelkezik a doktori program tantervében előírt kreditszámmal, a DIT döntése alapján a komplex vizsgára való jelentkezés engedélyezhető, de csak maximum 20% mértékű hiányzó kreditszám esetén. A hiányzó kreditek pótlására a második képzési szakasz első két aktív félévében van lehetőség.
(3) A komplex vizsgára való jelentkezés feltétele egy írásos nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a jelöltnek nincs folyamatban ugyanezen tudományágban doktori fokozatszerzési eljárása, illetve két éven belül nem volt ugyanebben a tudományágban sikertelenül zárult védése (3. sz. melléklet)
(4) A vizsgabizottság legalább három tagból áll, a tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a Széchenyi István Egyetemmel. A vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár, habilitált egyetemi docens, habilitált főiskolai tanár, Professor Emeritus vagy az MTA doktora címmel rendelkező oktató, kutató lehet. A vizsgabizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó doktorandusz témavezetője.
(5) A komplex vizsga két fő részből áll: az egyik részben a vizsgázó elméleti felkészültségéről, a tudományterület áttekintő tudásáról ad tanúbizonyságot („elméleti rész”), a másik részben a vizsgázó tudományos előrehaladásáról ad számot („disszertációs rész”). A komplex vizsga elméleti részében a vizsgázó legalább két tárgyból tesz vizsgát, a tárgyak listáját a doktori program képzési terve tartalmazza. Az elméleti vizsgának lehet írásbeli része is, amelyről az EDT dönt. A komplex vizsga második részében a vizsgázó előadás formájában ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését.
(6) A doktori komplex vizsga helyét, időpontját – a bizottság tagjaival folytatott egyeztetést követően – a vizsgabizottság elnöke jelöli ki. A komplex vizsga helyéről, időpontjáról a Doktori Iskola adminisztrátora a vizsga előtt legalább tizenöt nappal tájékoztatja a doktoranduszt.
(7) A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti és disszertációs részét. A komplex vizsgáról szöveges értékelést is tartalmazó jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv kötelezően tartalmazza az alábbiakat:
a) a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát,
b) a doktorandusz nevét, Neptun kódját, ennek hiányában születési helyét, idejét, anyja nevét,
c) a témavezető nevét, munkahelyét vagy szervezeti egységét (Kar, Tanszék),
d) a megszerzendő fokozat tudományterületét és tudományágát,
e) a komplex vizsgán elhangzott kérdéseket és a válaszok minősítését,
f) a komplex vizsga minősítését,
g) a komplexvizsga-bizottság elnökének és tagjainak nevét, munkahelyét vagy szervezeti egységét (Kar, Tanszék) és aláírását.
(8) A komplex vizsga értékelése kétfokozatú, megfelelt vagy nem megfelelt minősítés lehet.
(9) A komplex vizsga eredményes, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt megfeleltnek ítéli meg. Nem megfelelt vizsga esetén a vizsgázó az adott vizsgaidőszakban további egy alkalommal megismételheti a vizsgát a nem megfelelten teljesített vizsgarészből.
(10) A vizsga eredményét a szóbeli vizsga napján ki kell hirdetni
43. §
(1) A képzési idő második két éve (kutatási és disszertációs szakasz) a doktori kutatás folytatásáról és a doktori értekezés megírásáról szól, amelyet követően egy tanéven belül (aki a komplex vizsgát 2018. február 1-je és 2021. augusztus 31-e között teljesítette, annak a teljesítést követő négy tanéven belül) a disszertációt be kell nyújtani. Ez a határidő különös méltánylást érdemlő, az Nftv. 53.§ (4) és 117/G.§ (1) bekezdéseiben szabályozott esetekben legfeljebb egy tanévvel meghosszabbítható.
(2) A kutatási és disszertációs szakaszban maximum 4 aktív félév lehet, mely maximum 2 passzív félévvel szakítható meg.
60. § [Záró rendelkezések]
...
(3) Jelen DI TVSZ nyelvi követelményei érvényesek a fokozatot még nem szerzett, de a DI TVSZ hatályba lépésekor már jogviszonyt létesített doktoranduszokra is. Számukra a kedvezőbb nyelvi követelményeket tartalmazó szabályzatot kell érvényesnek tekinteni.
a) 2016/17 tanévben vagy azt követően, de a 2023/24-es tanév előtt jogviszonyt létesített doktoranduszok esetében a nyelvi kimeneti követelmény:
i. A doktori képzésre legalább egy, államilag elismert „B2” szintű komplex (korábban: középfokú C típusú) nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pályázók jelentkezhetnek; azonban szükség esetén a szakértői véleményben megállapított fogyatékosság típusától függően, a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alóli mentesség2 illetheti meg a doktori képzésre jelentkező hallgatót, a doktorandusz hallgatót és a doktorjelöltet.
ii. A komplex vizsgára való jelentkezés előfeltétele egy további [a jelentkezéshez szükséges melletti] idegen nyelv ismerete, amelynek szintje legalább „B1” szintű komplex (korábban: alapfokú C típusú) nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű, a tudományterület műveléséhez szükséges nyelvismeret. Ennek igazolásáról a Doktori Iskola vezetője határoz.
iii. A fent említett „B2” szintű komplex és „B1” szintű komplex nyelvvizsgák (két különböző nyelvből) a következő nyelvekből fogadhatóak el: angol, német, francia, olasz, orosz és spanyol. A Doktori Iskola vezetője a doktori programban kötelező nyelvet határozhat meg. Az előbbiektől eltérő nyelv tudását igazoló nyelvvizsgák vagy azzal egyenértékű okiratok elfogadását a Doktori Iskola vezetőjénél kell kérelmezni, hivatkozva arra, hogy az érintett nyelv kapcsolódik a disszertáció kutatási témájához. A nem magyar anyanyelvű doktoranduszok esetében a magyar nyelvtudást a Doktori Iskola vezetője döntésével elfogadhatja második idegen nyelvnek.
(A nyelvismeretre vonatkozó egyéb nyelvi követelményeket lásd az EDSZ 56. §-ában.)
Leonyid Oszipovics Paszternak (1862-1945): A vizsga előtti napon (1895)
Musée d'Orsay. Olaj, vászon, 39 x 55.5 cm. © RMN-Grand Palais / Musée d’Orsay / Hervé Lewandowski
C. ...
...
Jean Béraud (1849-1935): A doktori vizsgabizottság [előtt], más ismert címen: Madeleine Brès védése,
valamint Albert Bergeret: Az ügyvéd (a Les Femmes de l’Avenir 17. darabja). Fantázia-fotó, 1902.
Béraud festménye feltehetőleg az 1890-es években keletkezett. Olaj, vászon; 63.5 x 48.3 cm, jelenleg magántulajdonban van. Forrás: https://eclecticlight.co/2016/07/01/into-the-light-jean-beraud-and-his-paris-chronicle/. Kiegészítő komment: az első nő, aki Franciaországban jogi doktorátust szerzett, Mlle Jeanne Chauvin volt. 1892-ben kapott diplomát, az ügyvédi kamarába való felvétele azonban állítólag 10 évig tartott. 1914-ig 28 nő tett ügyvédi esküt, és egy tucatnyi praktizált. A második képen Albert Bergeret ettől a helyzettől eltérően képzelte el a jövő női ügyvédjeit. (A Les Femmes de l’Avenir című sorozat más darabjai megtekinthetők itt: http://fantaisiesbergeret.free.fr/series_de_20_cartes.htm.)
Egyebek:
A kialakult gyakorlat szerint
a komplex vizsga elemei:
-
- a tudomány- és ismeretelméleti, valamint kutatás-módszertani ismeretekről történő beszámoló (elméleti rész/1);
- a kutatási témához igazodó, a doktorandusz szaktárgyaihoz kapcsolódó elméleti rész (elméleti rész/2);
- a hallgató írásban beadott, fő kutatási témájához kapcsolódó vagy annak önállóan elbírálható részét jelentő dolgozata, illetőleg annak megvitatása. Az írásmű elvárt minimális terjedelme: legalább 2, legfeljebb 3 szerzői ív (80.000, ill. 120.000 karakter) (disszertációs rész/1);
- a hallgató ismerteti kutatási témája egészének tervezetét, vezérlőelveit, módszertanát, amit a vizsgabizottság értékel (disszertációs rész/2).
a komplex vizsgát:
-
- a hallgatók olyan háromtagú bizottság előtt teszik, amelynek legalább egy tagja nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a Széchenyi István Egyetemmel. A vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár vagy Professor Emeritus vagy MTA Doktora címmel rendelkező oktató, kutató. A vizsgabizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó doktorandusz témavezetője (aki a vizsgán jelen lehet).
- a vizsga eredményét a bizottság a vizsga napján kihirdeti. A komplex vizsga akkor sikeres, ha a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg. Sikertelen elméleti vizsgarész esetén a vizsgázó az adott vizsgaidőszakban további egy alkalommal megismételheti a vizsgát a nem teljesített tárgy(ak)ból. A vizsga disszertációs része sikertelenség esetén nem ismételhető.
- a Doktori Iskola e vizsgákat a május-júniusi rendes vizsgaidőszakban, vagy közvetlenül azt követően szervezi.
a doktori komplex vizsga:
-
- nyilvános (azon részt vehet a Doktori Iskola bármely törzstagja, oktatója és hallgatója, valamint a jelölt témavezetője is).
- helyét, időpontját – a bizottság tagjaival folytatott egyeztetést követően – a vizsgabizottság elnöke jelöli ki. A komplex vizsga helyéről, időpontjáról a doktori iskola titkára a vizsga előtt legalább harminc nappal tájékoztatja a hallgatót. A doktori komplex vizsga kivételesen indokolt esetben a Széchenyi István Egyetem hivatalos helyiségein kívül is megrendezhető.
- egészében a vizsgának a doktorandusz kutatói alkalmasságát, valamint a már elért eredményeit kell bizonyítania.
A komplex vizsgára a hallgatónak jelentkeznie kell; a Jelentkezési lap letölthető itt.
Ilja Repin (1844–1930): Készülés a vizsgára. 1864.
Olaj, vászon, 38 x 46.5 cm. Orosz Múzeum (egykor: Őfelsége III. Sándor Orosz Múzeuma), Szentpétervár